MKHOA

Terápiás vizsgakérdések

1. Afta
2. Akné
3. Alvászavarok felnőtteknél
4. Alvászavarok gyermekeknél
5. Aranyér
6. Arcüreg polipok
7. Asztma
8. Bőr és köröm gombás betegségei
9. Bronchiolitis
10. Bronchitis
11. Conjunctivitis acuta
12. Cystitis
13. Csonttörés
14. Depresszió
15. Dysmenorrhoea
16. Dyspepsia
17. Epegörcs
18. Égések
19. Fagyások
20. Fogászati betegségek (húzás, vérzés, fertőzés, fájdalom)
21. Fogzás
22. Gastroenteritis acuta
23. Gégegyulladás, rekedtség
24. Gennyesedés (akut, krónikus)
25. Görcsös köhögés
26. Gyermekágy
27. Hasi puffadás
28. Hasmenések
29. Hányás
30. Hepatitis acuta
31. Herpesz
32. Herpesz zooster
33. Hyperaciditás
34. Hőhullámok
35. Irritabilis bél szindróma (IBS)
36. Influenza
37. Lámpaláz
38. Laryngitis subglottica
39. Lumbago
40. Luteális elégtelenség
41. Mellgyulladás szoptatásnál
42. Memória-, figylem zavarok gyermekkorban
43. Migrén
44. Molluscum contagiosum
45. Mumpsz
46. Műtét előtti, utáni gondozás
47. Napkiütés
48. Napszúrás
49. Obstipatio
50. Otitis media acuta congestiva
51. Otitis media serosa
52. Osteoporosis
53. Pharyngitis acuta
54. Pleuritis
55. Premenstruális szindróma (PMS)
56. Prosztata problémák
57. Pszichomotoros izgatottság gyermeknél
58. Rákbetegségek kiegészítő kezelése
59. Reumás panaszok
60. Rhinitis acuta
61. Rhinitis allergica
62. Rinopharingitis
63. Rovarcsípések
64. Sérülések
65. Sinusitis acuta
66. Skarlát
67. Szemölcsök
68. Szorongás
69. Stressz felnőttkorban
70. Stressz gyermekkorban
71. Terhességi hányinger
72. Urticaria acuta
73. Utazási rosszullét
74. Szoptatás
75. Szülés, felkészítés
76. Varicella
77. Vesegörcs
78. Vérzés csillapítás
79. Visszér, visszérgyulladás
80. Visszér fekély

Még több Tartalom klubtagoknak

Jelentkezés a homeopátiás képzésre

JELENTKEZÉS e-mailen: info@mkhoa.hu vagy a 06/1-209 57 82-es telefonszámon.

Még több Nincs kategória

Homeopátiás felmérésben való részvétel

Még több Nincs kategória

Bepillantás a homeopátiás kutatásokba

Több, mint 150 klinikai vizsgálat létezik, amelyek a homeopátia hatását vagy placebo-val szemben, vagy más, hagyományos gyógyszerrel szemben vizsgálják és értékelik.

Természetesen léteznek olyan kutatások is, ahol szignifikáns hatást mutattak ki, amelyek a homeopátiás szerek hatását sejtkultúrákon, növényeken, állatokon tanulmányozzák, vagy a fizikai és kémiai tulajdonságokat vizsgálják. A placebo effektus ezekben a vizsgálatokban nem látható, amíg a homeopátiás szerek hatása igen.

Bastide és munkatársai a Thymulin C30-al stimulálni tudták olyan csirkék komplex immunválaszát, amelyeknél a Bursa fabricii-t embroinális korban eltávolították (ezáltal ki volt zárva a természetes specifikus immunválasz lehetősége).

Ebihalak metamorfózisának sebességét voltak képesek szignifikáns mértékben megváltoztatni Tiroxin C30-al, mégpedig a farmakológiai koncentrációnál tapasztalható hatással ellentétes módon .

Ugyancsak a koncentráció-hatás megfordulását igazolja a következő tanulmány, amely már humán vizsgálat.
Egészséges, szabad akaratú kísérleti alanyoknak C12 potenciáig aszpirint adtak, majd a vérlemezkék viselkedését és a vérzési időt követték. In virto érfal vizsgálatokat végeztek. Megállapították, hogy az acetil-szalicilsav gátolja a tromboxánA2 szintézisét, a vaszkuláris prosztaciklin termelődését, növeli a vérzés kockázatát, kis adagokban az érfallal ellentétes hatást fejt ki, a trombus képződést csökkenti, így az aszpirin képes kis koncentrációban a szívinfarktus, a trombózis az embólia megelőzésére.

Szomorú, hogy a bizonyítékok mellett a homeopátiával szemben szkeptikusok azt hiszik, hogy a homeopátia nem használ, és egy, a Lancet-ben megjelent cikkre hivatkoznak 2005 (23).
Az említett Lancet cikk szerzői megállapítják, hogy csak a magas minőségű vizsgálatokat szabad figyelembe venni. De az összegzésnél figyelmen kívül hagyták a korábban megjelent meta-analíziseket, (Lancet,1997 és British Medical Journal, 1991) melyek nagyon határozottan pozitív eredményt mutattak ki. Nem ítélték elég magas színvonalúnak azokat a tanulmányokat, ahol nagyszámú beteget vizsgáltak, habár kettős-vak próbával szemben történt a klinikai vizsgálat, de bevettek az összehasonlításba olyan vizsgálatokat, amelyek elfogultak voltak. Kizártak az összehasonlításból négy tanulmányt, köztük egy olyat, amely a BMJ-ben jelent meg, 253 alanyt vizsgált, és eredményes volt, és egy, a Lancet-ben megjelent, 144 szénanáthás beteg eredményeit vizsgáló pozitív tanulmányt. Így ennek az összefoglaló tanulmánynak az eredménye, miszerint a homeopátia nem hatásos, nem fogadható el, nem tartható szignifikánsnak.

A WHO megállapította, hogy a gyermekkori hasmenés az egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémája a világnak, mivel gyermekek milliói halnak meg évente, a hasmenés következtében fellépő kiszáradás miatt.

Ebből a megfontolásból három kettős-vak kontrollált vizsgálatot vezettek le, az egyénileg választott homeopátiás szer hatásának vizsgálatára, gyermekkori hasmenés esetén. Egyike ezeknek a vizsgálatoknak megjelent a Pediatrics-ban, és mind a három tanulmány arról számol be, hogy a homeopátia hatásos ezekben az esetekben.

Az University of Vienna tanulmánya kimutatta, hogy a krónikus obstruktív tüdő megbetegedéssel kezelt betegek (az USA-ban ez a negyedik halálok!) és a súlyos szepszis, (amikor a kórházba került betegek halálozási aránya általában 50%), halálozási aránya a homeopátiás kezelés mellett felére csökkent!
Nemcsak a fizikai vizsgálatok, hanem az összes, a homeopátiával kapcsolatos vizsgálat alapvető kérdése a pontos tervezés. Hahnemann, aki, a homeopátia alapjait lerakta maga mondta: ?Macht?s nach, aber macht?s genau nach!? (Tedd azt, amit én, de pontosan!), tehát ha a homeopátiás orvoslással kapcsolatos vizsgálatot végzünk, akkor csak akkor kapunk valós eredményt, ha azt a homeopátia alapelveinek figyelembe vételével tesszük ? és ez igaz az alapkutatásokra, az állatkísérletekre, és a klinikai vizsgálatokra egyaránt. Amennyiben a szer készítése, a szer választása nem a megfelelő módon történik, akkor hamis eredményt kapunk. Kiene és Vithoulkas (22, 23) ennél élesebben fogalmaz: ?Mivel alapjaiban más gyógyítási rendszerről van szó (anamnézis, gyógyszerkép, betegségkép, gyógyszerkészítés), és a terápiás cél is másként fogalmazódik meg, így a konvencionális medicinában használt ?kettősvak? próba alkalmatlan, vagy csak korlátozottan alkalmas a homeopátiás gyógymód vizsgálatára és értelmezhetetlen eredményt ad.?

Még több Kutatások

In vitro tesztrendszer kifejlesztése bizonyos homeopátiás folyadékhígítások hatásának kimutatására

A Lipcsei Egyetem (www.uni-leipzig.de) Gyógyszerészeti Intézetének kutatócsoportja (Prof. Dr. Karen Nieber 1949-ben született farmakológus, teamvezető [nieber@uni-leipzig.de], Prof. Dr. Wolfgang Suess és Franziska Schmidt, gyógyszerész) célirányosan a homeopátiás oldatok hatásának kimutatására kezdtek kutatásokat abban az irányban, hogy a hatást in vitro mutassák be, tehát mintegy kémcsőben. A kutatócsoport úgy döntött, hogy a nadragulyaként is ismert belladonna hatásával fognak foglalkozni. Patkányok vékonybelének darabjaival kezdtek kísérletezni. Munkájuk eredményét már 2003 novemberében díjjal tüntették ki, ez azonban heves vitát is kiváltott, jóllehet a tanulmányt csak nemrégen hozták nyilvánosságra. [Ezt 2004-ben írták megjegyzés a fordítótól.] A kutatócsoport a Homotoxikológiai Társaság (bejegyzett egyesület) és a Biológiai Medicina Nemzetközi Társaság (bejegyzett egyesület) 2003. évi Hans-Heinrich-Reckeweg díját kapta meg. A 10.000 euróval járó fődíjat a két társaság közös kongresszusán adták át Baden-Badenben. A kitüntetett tanulmány címe: In vitro tesztrendszer kifejlesztése bizonyos homeopátiás folyadékhígítások hatásának kimutatására.

A homeopátiás szerek hatásáról ugyan már korábban is gyakran írtak, de ezt a hatást objektív módon még alig (egyesek szerint egyáltalában nem) mutatták ki. Nieber, Suess és Schmidt a közös munkájukban objektív paraméterek révén bemutatták, hogy a homeopátiás belladonna hígítások, melyeket többek között a gyomor-bél tartományban bekövetkezett kólikákra alkalmaznak, hatást váltanak ki. Ehhez az izometrikus kontrakciómérés módszerét alkalmazták. E bonyolult mérési és kiértékelési eljárással bizonyos preparátumokon mozgások lefolyását lehet mérni.

A tudósok a kísérletükhöz egy patkány gyomor-bél-traktusából vett preparátumokat alkalmaztak, melyeket bizonyos oldatú organofürdőkben rögzítettek. Acetylcholin vagy P szubsztancia hozzáadásával (melyek a testben többek között a bél mozgásait fokozhatják) a preparátumok kontrakciója következett be. Ez mérhető és a képernyőn egyértelmű görbéken leolvasható is volt. Ezután az organofürdőkbe a saját testazonos anyagok hozzáadása előtt olyan magasan hígított belladonna oldatot öntöttek, melyet szigorúan a Német Homeopátiás Gyógyszerkönyv szerint állítottak elő erre a kontrakció megváltozott. Bebizonyosodott, hogy a rázott (nem kevert) homeopátiás oldat hatása a hígítás mértékétől függ.

Prof. Dr. Nieber és egy részlet a laboratóriumából

Kisfokú hígításnál a belladonna ingerlően hatott, és a kontrakció fokozódott. Ha a hígítást fokozták, az ingerlés csökkent (ez leolvasható volt a képernyőn megjelenő görbéken), míg végül aztán semmiféle hatás sem következett be, amikor az oldatban a belladonna koncentrációja már olyan csekély volt, hogy az anyag már nem is volt kimutatható  mintha egyszerűen csak sima vizet adtak volna a fürdőbe. A további hígítás aztán mégiscsak a kontrakciók csökkenését okozta. Tehát annak ellenére, hogy a belladonnából már egy molekula sem volt az oldatban, ez az oldat mégiscsak csökkenteni tudta az ingeranyag által kiváltott kontrakciókat. A hatás tehát már nem alapulhatott szubsztanciahatáson, hanem a homeopátiás hígítási folyamat révén a folyékony gyógyszerhordozónak nyilvánvalóan olyan modifikációi jöttek létre, melyek a mozgásátviteli mechanizmusok fizikai-kémiai befolyásolásához vezettek. Azaz az oldat nem közvetlenül az izmokra hatott, hanem az idegi átviteli mechanizmusokat befolyásolta.

Az is bebizonyosodott, hogy ez a hatás teljesen elmarad, ha az oldatot nem rázással, hanem óvatos keveréssel állítják elő. Ezzel tehát a homeopatikum hatáskimutatását megvalósították. A kísérletek többszöri megismétlése után is mindig azonos eredmény adódott. Ezt az eredményt a Homotoxikológiai Társaság és a Biológiai Medicína Nemzetközi Társaság olyan fontosnak tartotta, hogy a tudósoknak odaítélték a fődíjat a közös kongresszusukon.

Ha ezek a kísérleti eredmények a továbbiakban is beigazolódnak, az döntő áttörés lenne a homeopátia tudományos elismertetése felé vezető útonezért az eredmények heves vitatása már rögtön a tanulmány publikálása után elkezdődött. Három vitairányzatot lehetett megkülönböztetni. Egyrészt szemrehányást tettek Prof. Dr. Süss-nek, hogy a kísérlettel kapcsolatban nem volt pártatlan. A professzor nem is csinált titkot a homeopátia iránti szimpátiájából. A személyével kapcsolatos ellenérveket azonban elvileg alkalmatlannak tartotta ahhoz, hogy ezzel egy kutatási munka komolyságával kapcsolatban értelmes kijelentéseket tehessenek.

A második vitairány a hígítással volt kapcsolatos. Abban a tekintetben érveltek, hogy lehetséges, az ingerlés csak magától az ingeranyagnak a belladonna-oldat hozzáadásával történt hígításától csökkent. Mivel azonban a belladonna-oldat volumenének az organofürdő volumenéhez viszonyított aránya 1:1.000 volt, ez az érv gyakorlatilag figyelmen kívül volt hagyható.

A harmadik irányzat magát a kutatás tárgyát kifogásolta. Eszerint az in vitro hatás bebizonyítása még egyáltalában nem bizonyítja az in vivo, tehát a valós életben, az embereken kiváltott hatást. Ez természetesen így is van, és ez bármely hatóanyagra nézve érvényes. Egy in vitro kutatási munkának azonban nem is ez a célja, hanem az elvi hatások vizsgálata.

Tehát a kritikának arra az alapállítására, miszerint a hatóanyag egyetlen molekulája nélküli oldat a természettudomány alapelvei szerint nem is hathat, végül is az a válasz volt adható, hogy mégiscsak hathat!?. A kutatás témájában az egyetemen két diplomamunka is készült.

Mindezek ellenére a kutatási tanulmányt szakmai körökben olyan hevesen támadták, hogy Prof. Dr. Karen Nieber a Lipcsei Egyetem masszív nyomására a 2003-ban kapott díjat visszaadta. Prof. Dr. Wolfgang Suess pedig kivált a Lipcsei Egyetemről, és jelenleg a Karlsruhei Főiskolán tevékenykedik. Ő a későbbiekben megkapta a Meisseni Hahnemann Központtól a Hahnemann díjat, miután 2006-ban a Központ egyik közlemény-füzetében megvédte a lipcsei tanulmányt.

Az egyre hevesebbé váló vita tovább folytatódott, jóllehet a német homeopaták mind a mai napig a homeopátia hatásosságának bizonyítékaként értékelik a lipcsei kutatási eredményeket. 2005-ben és 2006-ban a Berlini Szabad Egyetem egyik kutatócsoportja megismételte a lipcsei kísérleteket  egyébként belladonna helyett atropinnal. Érdekes, hogy az eredményt csak 2009-ben publikálták: “No significant effects of atropine sulphate D6, D32, or D100 could be found.”
Megjegyzés:
A fenti fordítás az alábbi három, német nyelvű forrásanyag összevonása alapján készült:

http://www.gruppe12.de/Redaktion/Beitraege/Allgemein/Homoeopathie.htm

http://www.homeopathy.at/artikel/studienzurhomeopathie.htm
http://www.esowatch.com/ge/index.php?title=Karen_Nieber#ixzz1J8IkVIB5  [Az irracionális meggyőzőrendszerek ezoterikus honlapja.]

Fordította: Kajli Sándor

További érdekes, homeopátiával kapcsolatos információk olvashatók ezen a többnyelvű, nemzetközi homeopátiás honlapon:http://www.dzvhae.com/portal/loader.php

További homeopátiás információk angolul:

http://homeopathyresource.wordpress.com/

Még több Kutatások

Felhívás homeopátiás felmérésben való részvételre

e-mail: info@mkhoa.hu

Még több Nincs kategória

Tanfolyam a homeopátia iránt érdeklődőknek – 2014. május-június

Homeopátiás tanfolyam 4 napban a homeopátia iránt érdeklődők részére.

Még több Nincs kategória

Silicea (Kova)

A szilícium a természetben nagy számú ásványféleségben előfordul, mint a kovakő, achát, onix stb… A homeopátiás gyógyszer elkészítéséhez a hegyikristályból kivont tiszta szilícium kerül felhasználásra. Hígítás és dinamizálás után, s Silicea a homeopátiás materia medica legfontosabb gyógyszereinek egyike. Hatása magas hígításokban (15 CH), az egerek hashártya-falósejtjeinek anyagcseréjével kapcsolatos kísérletek során bizonyítást nyert.

Fő terápiás indikációk:

• Rendkívüli fázékonyság, túlérzékenység a téli időszakban a nedves hidegre, ami orrgaratgyulladást, torokgyulladást, fülgyulladást, lassan oldódó, gyakorta gennyes szövődményekkel járó hörghurutot okoz.
• Krónikus vagy a nyálkahártyák visszatérő gennyesedére való hajlama fül-orr-gége, a szem – kiújuló árpa – légzőrendszer – krónikus hörghurut – hörgőtágulás – területén, a húgyúti – ivarszervi nyálkahártyáknál – krónikus húgyhólyaghurut, méh- és petevezeték-gyulladás, – a bőrön – kelés, apró gennyes hólyagok, gennyes akne, lépfene, ujjak tovakúszó gennyedése, csontgyulladás, csontsipoly, dentális fertőzések.
• Növekedési és tápláltsági zavarok, angolkór, a növekedési porc elváltozásai, csontritkulás, késleltetett új csontképződés (törés után), emésztési zavarok, atóniás székrekedés, hajlam bélférgességre.
• Magatartászavarok: Silicea a beteges, vézna alkatú egyéneknek felel meg, akik a rendkívüli fázékonyság ellenére verejtékeznek. A viselkedés területén: energia hiánya, a kudarc és az elbátortalanodás szindrómái. Lámpaláz. Félénkség. Önbizalom hiánya. Alvásszavarok.

A gyermekeknél nyugtalanság, idegesség, makacsság és nagy szeretet igény (Pulsatilla)

Modalitások:
Rosszabbodás: hidegtől, télen, nedvességtől, védőoltásoktól, újholdkor, pszichikai és szellemi fáradtság következtében.
Javulás: melegtől, meleg borogatásoktól, nyáron.

Még több Gyógyszerek

Rhus toxicodendron (Mérges szömörce)

A mérges szömörcéről van szó, mely cserjének a nedve különösen hatásos a bőrre. A Rhus név a kelta “rhudd”, vörös szóból származik, a levélzet vöröses őszi színe miatt, míg a toxicodendron a görög “toxicon”- mérges és a “dendron”, fa szóból ered. Causticum-mal és Sulfur-ral együtt képezik a krónikus reumás betegségek három fő gyógyszerét. A Rhus igen hatékony az izomrostkötegekre és a bőrre.

Fő terápiás indikációk:

• Reumás tünetek, melyeknek jellemzője a funkcionális mozgásképtelenséggel járó fájdalmas ízületi merevség, a pihenés utáni, első mozgástól és testhelyzetváltoztatástól javul.
• Akut ágyéki fájdalom vagy ülőidegzsába, mely nagyfokú izommunka után lép fel, nedves hideg hatására vagy sérülést követően. (Arnica)
• Izmok megerőltetése, rándulások, ficamok.
• Bőrtünetek, körülírtan kiemelkedő piros folt (“leopárdbőr”), vagy gombostűfejnyi égető és viszkető hólyagok, tiszta tartalommal (bőrpír, ekcéma, herpesz, övsömör, bárányhimlő).
• Influenzás szindróma, lassan kifejlődő magas lázzal, diffúz ízületi merevséggel és ízület körüli fájdalmakkal, melytől a beteg állandóan kénytelen mozogni az ágyban, hogy fájdalmát némiképp enyhítse. Erős szomjúság, a beteg vizet és hideg tejet kíván. Néha együtt jár az ajakherpesz megjelenésével.

Modalitások:
Rosszabbodás: nedves hidegtől, izommunka következtében, éjszaka, mozdulatlanságtól, mozgás kezdetén és rendkívüli fáradtság esetén.
Javulás: lassú mozgástól, még akkor is, ha az első mozdulatok fájdalmasak, száraz melegtől, verejtékezéstől, testhelyzetváltoztatástól.

Még több Gyógyszerek

A szezon szere – Pulsatilla (Kökörcsin, vagy szellőrózsa)

Az Anemone pulsatille, népi nevén kökörcsin, még “húsvét virág”-ként is ismert, melyet Húsvét táji virágzása miatt kapta. Pulsatilla főként fiatal lányoknál indikált gyógyszer, akiknek világos a bőrük, félénkek, melankolikusak, könnyen sírásra fakadnak, ami vigasztalásra javul, vénás pangásra és a felső légutak hurutos megbetegedésére hajlamosak.

Fő terápiás indikációk:

• Hurutos tünetek, főként a felső légutaknál sűrű, sárgás-zöldes, bőséges mennyiségű és nem irritáló váladékkal (orrnyálkahártya-gyulladás, kötőhártya-gyulladás, fülgyulladás, hörghurut).
• Vénás keringési tünetek (vénás vértolulás a végtagoknál, visszeresség az alsó végtagokon, fagyások, Raynaud szindróma).
• Emésztési zavarok felböfögéssel, hányingerrel, hányással, főként zsíros ételek rossz emésztése miatt.
• Gyakran Sulfur iodatummal együtt, a visszatérő légzőszervi tüneteknél és az akut megbetegedések végső fázisánál, a lábadozás meggyorsítására.
• Ivarszervi tünetek: kis mennyiségű, késve érkező menstruáció, menstruációs zavarok, sűrű, sárgás, enyhén irritáló fehérfolyás, szemben az egyéb nyálkás váladékozásokkal,: mumpszos eredetű heregyulladás és petefészek gyulladás.

Modalitások:
Rosszabbodás: nedvességtől, meleg helyiségben, zsíros ételektől, pihenéstől, este, a menstruáció előtt és alatt.
Javulás: szabad levegőn, mérsékelt testgyakorlástól, együttérzéstől és vigasztalástól.

Még több Gyógyszerek