Hypericum (Hypericum – Tűzdelt levelű orbáncfű)
Gyakran úgy határozzák meg a homeopátiában, mint az “idegek Arnicája”, mivel szelektív módon indikált az idegekkel gazdagon átszőtt területek sérüléseinél (ujjvégek, körmök, fogbél).
A Hypericumot főként elsősegélygyógyszerként használják, elsősorban fej-, gerinc- és farkcsontsérülésekre, valamint érző idegvégződésekben gazdag testrészeken (ajak, ujjbegyek, lábujjak). Az idegpályák mentén felfelé áramló erős fájdalmak esetén különösen javallt az alkalmazása. Nincs egyértelmű mentális gyógyszerképe, bár a sérülést követheti súlyos depresszió és emlékezetkiesés.
Fő terápiás indikációk:
- Az idegvégződések sérülései. Post-traumás (traumatizmus vagy sérülés a fejen, csontvelőben, végtagokon) vagy sebészeti eredetű fájdalmak (gerinccsapolás, foghúzás, régi fájdalmas sebhely, a csonk fájdalmai amputáció után).
- Szúrt sérülés, mély szúrás, vérzés nélkül, benőtt köröm, kifelé forduló nagylábujj, esése utáni ülőcsont fájdalom.
- Nem traumás eredetű neuralgiák, nyilalló fájdalommal, valamint hirtelen szúró fájdalmak az érintett ideg mentén a törzsön (például a háromosztatú ideg neuralgiája, övsömör, “a frigore arcidegbénulás”).
- Az ultra-ibolya sugárzásra fokozottan érzékeny bőrbetegségek, fényérzékenység.
Modalitások:
Rosszabbodás: érintéstől és a legkisebb rázkódástól.