MKHOA

Luc Montagnier kísérlete

Bakteriális DNS szekvenciákból származó vizes nanostruktúrák által létrehozott elektromágneses jelek
Absztrakt: A DNS egy új sajátságának leírása: bizonyos bakteriális DNS szekvenciák nagy hígítású vizes oldatokban elektromágneses hullámokat képesek létrehozni. Úgy tűnik, hogy ez egy olyan rezonancia jelenség, amelyet nagyon kis frekvenciájú környezeti elektromágneses háttérsugárzás vált ki. A legtöbb patogén baktérium genomiális DNS-e tartalmaz olyan szekvenciákat, amelyek képesek ilyen jeleket létrehozni. Ez utat nyit humán és állati betegségekben krónikus bakteriális fertőzések kimutatására szolgáló nagy érzékenységű rendszerek fejlesztéséhez.
A patogén mikroorganizmusok napjainkban nem csupán a gazdaszervezet immunvédekezéséből eredő nagy és szelektív nyomásának vannak kitéve, hanem a nagyon aktív antivirális és antibiotikumos kezeléseket is túl kell élniük. Nem meglepő, hogy számos utat fejlesztettek ki arra, hogy megmeneküljenek ezekből a kedvezőtlen helyzetekből: úgymint rezisztencia mutációk, a felszíni antigének hypervariabilitása, védő biofilmek, a szöveten és a sejten belüli latencia.
Kezdetben azt vettük észre (Montagnier és Lavallee személyes közlés), hogy bizonyos filtrációs eljárások, amelyek a biológiai folyadékok sterilizálását célozták, jól definiált körülmények között olyan fertőző mikroorganizmusokat eredményezhetnek, amelyek a szűrési folyamat előtt jelen voltak. Mycoplasma pirum-mal fertőzött humán limphocyta kultúra felülúszó folyadékának szűrésekor, a körülbelül 300 nM méretű mikroorganizmus a 100 nM vagy 20 nM pórusátmérőjű szűrőn átszűrve, nyilvánvalóan steril folyadékot eredményezett. Ez a folyadék ugyanakkor 2-3 héten belül, amikor a mycoplasma negatív humán lymphocyta kultúrával inkubálták, képes volt regenerálni az eredeti mycoplasmát.
Hasonlóan, a 20 nM-es filtráció a legkisebb fertőző frakcióját sem tartotta meg a HIV-nek, az AIDS okozójának, amely vírusdarab átmérője átlagosan 100-120 nM.
Az ilyen tipusú szűrésének alávetett fertőző formák természetét vizsgálva a szűrlet egy másik sajátságát találtuk, amely esetleg kapcsolódhat vagy független az előzőtől: megfelelő vizes hígítást követően, bizonyos kis frekvenciás elektromágneses hullámokat képesek létrehozni reprodukálhatóan. Az ilyen hullámok kibocsátása valószínűleg rezonancia jelenségre utal, amely a környezeti elektromágneses zajjal történő gerjesztéstől függ. Ez a jelenség adott méretű polimer nanostruktúrák vizes oldatokban való jelenlétével hozható kapcsolatba. A nem fertőzött eukaryóta sejtek felülúszó folyadéka (médiuma), mint kontroll nem mutatja ezt a sajátságot.
Ebben a közleményben elsőként karakterizáljuk az elektromágneses szignálokat (EMS) és az ezeket keltő nanostruktúrákat, amelyeket bizonyos tisztított baktériumok hoznak létre.
Az analízisekhez a M. pirumon felül egy sokkal könzönségesebb baktériumot az E. Coli-t is használtuk. A HIV vírus által létrehozott nanostruktúrák egy másik közleményben lesznek tárgyalva.
Az M. pirum egy kis körte alakú baktérium sejt, ami hasonló a M. Pneumone-hoz, ami növeszthető szintetikus dúsított közegben (SP4) de szintén szaporodik humán T limphocyták felszínén is. A baktériumtörzs, amelyet a kísérleteinkben használtunk egy egészséges személy véréből származó limphocytákból volt izolálva. Az erős, limphocytákhoz való micoplasma kötést egy specifikus molekula az adhesin hozza létre. Az adhesin génjét korábban a szerzők klónozták és szekvenálták.
A micoplasma elsődleges forrása fertőzött humán T limphocyta kultúra felülúszó folyadéka vagy CEM tumorsejtvonal volt. Mielőtt a kísérlteket elkezdtük, minden sejtkultúrának ellenőriztük az M. pirum szennyezettségét polimeráz láncreakcóval (PCR) és nested PCR-ral. A fertőző M. pirum 106-107 egység/ml 5-6 nap alatt volt elérhető mindkét kultúra szándékos megfertőzését követően.
A tisztított felülúszó folyadék szűrése először egy 45 mikroM (450 nM) ?es Millipore filteren történt a törmelékek eltávolítására, azután 0.1 mikroM (100 nM)-es Millipore szűrőkön, vagy 0.02 mikroM (20 nM)-es Whatman szűrőkön. Ténylegesen, a két 100 nM ?es és a 20 nM-es szűrlet bizonyítottan steril volt, amikor az aliquot-ok SP4 médiumban voltak néhány hétig inkubálva. A mycoplazma DNS nyomainak ismételt keresése PCR-ral és nested PCR-ral az adhesin génre vagy a 16S ribosomalis génre specifius primereket használva, konzisztensen negatív eredményt adott.
Ugyanakkor amikor a szűrleteket humán aktivált T limphocytákkal inkubáltuk 2 hétig (100 nM-es) vagy 3 hétig (20 nM-es), a mycoplasma (feléledt) megjelent a mediumban, az összes eredeti sajátságával együtt, amit korábban észleltünk.
Közvetlenül a szűrést követően ugyanezeknek a szűrleteknek a kis frekvenciás elektromágneses hullámkeltését analizáltuk. Erre a célra egy olyan mérőberendezést használtunk, amelyet Benveniste és Call (1996, 2003) tervezett korábban biológiai aktivitással rendelkező izolált molekulák által keltett jelek detektálására. Az összállítás alapelvét az 1. ábra mutatja.
1. ábra.
Az elektromágnenes jelek (EMS) felfogására és analizálására szolgáló berendezés: (1) Tekercs: rézvezeték orsó, impedancia 300 Ohm, (2) Lezárt műanyagcső, amely amely az analizálandó oldat 1 mL-ét tartalmazza. (3) Erősítő, (4) Számítógép szoftverekkel.
Röviden, A 100 nM-es vagy a 20 nM-es szűrletekből 1 a 10-es hígítási sort készítünk. (0.1+0.9 orvosi tisztaságú steril vízben ). Az első két hígítás (1/10 és 1/100) szérum mentes RPMI médiumban történik azért, hogy elkerüljük a fehérjék deionizált vízben történő esetleges kicsapódását. Minden egyes hígítás 1,5 mL-es szorosan lezárt műanyag Eppendorf csőben történik, amit 15 mp-ig erősen összekeverünk Vortex készülékkel (Vortex ráz és kever). Ez a lépés kritikusnak mutatkozott a jelek létrejöttét illetően.
Miután minden hígítás elkészült (általában 15-20 decimális hígítás) a lezárt csöveket egyesével leolvassuk az elektromágneses tekercsben, ami egy 12 V-os teleppel táplált laptop-hoz kacsolt hangkártyához csatlakozik. Minden egyes emissziót (kibocsátott sugárzást) kétszer rögzítettünk 6 mp-ig, 500 szoros erősítéssel, és különböző szoftverek segítségével tettük láthatóvá a jeleket a számítógép monitorán.
Az összetett szignálok felharmónikusainak analizálására több Furier transzformációs programot használtunk. Minden egyes kísérletben először a belső zaj volt rögzítve, amit a leolvasó rendszer különböző darabjai keltenek (a terkercs magában, a tekercs vízzel töltött csővel). A Furier analízis azt mutatta, hogy a zaj főként nagyon kis frekvenciákból tevődik össze , amely legalábbis részben az 50/ 60 Hz-es környező elektromos áramokból származik. A számítógépet ellátó 12 V-os telep használata csökkentette, de nem tüntette el a zajt, amelyet úgy találtunk, hogy szükséges a specifikus nanaostruktúráktól származó rezonanciajelek keltéséhez.
Amikor az. M. pirum szűrlet hígításainak kibocsátott hullámait (emisszió) rögzítettük az első szembetűnő jelenség, amit észleltünk az volt, hogy bizonyos hígításokban a jelek teljes amplitúdója a háttérzaj fölé emelkedett és a frekvencia is megnőtt. Ez a változás megszűnt ha a vizsgált csövet egy olyan dobozba tettük ami réz vagy mű-metál lemezzel volt védve (David 1998).
Az M. pirum jelek Furier analízise magasabb frekvenciák felé tolódást mutatott, közel az 1000 Hz-hez és többszöröseihez. A profilok azonosak voltak az összes hígításban amplitúdó növekedést mutatva (2c and 2d).
Az első alacsony hígítás rendszerint negatív volt, csak háttérzajt mutatott. Pozitív szignálokat 10-5-10-8 vagy 10-12 tartományokban lehetett kapni. Nagyobb hígítások szintén negatívak voltak (3. ábra).
A pozitív hígítások változtak a filtráció típusának megfelelően. A 20 nM-es szűrlet általában magasabb hígításokban lett pozitív, mint a 100 nM-es szűrletek.
Az eredeti szűretlen szuszpenziók negatívak voltak minden hígításban. A jelenség az összes vizsgált mikroorganizmus esetén megfigyelhető volt.

A szignálokat vizes oldatokban létrehozó struktúrák mérete és sűrűsége
A 20 nM-es szűrlet aliquotját (egy adagját) 5-20% (w/v) szaharóz gradiens (vízben oldott) tetejére helyeztük és 35 000 (fordulat per perc) fordulatszámmal 2 órát centrifugáltuk lengőkaros rotorral. Korábban ezeket a paramétereket használtuk az intakt mycoplasna sejtek sűrűség egyensúlyának meghatározására, ami éles határt mutatott az 1,21-es sűrűségnél. A csövek aljáról gyűjtött frakciókat kettesével összeraktuk és a jelkibocsátásukat vizsgáltuk.
A 4. ábra azt mutatja, hogy a jeleket kibocsátó struktúrák a sűrűségtartomány széles sávjában oszlottak el 1.15-1.25 és nagy ülepedési együtthatóval rendelkeztek.

 2. ábra

A Mycoplasma pirum szuszpenzióból származó EMS-ek detektálása: Balra: háttér zaj ( egy szűretlen szuszpenzióból vagy egy negatív alacsony hígításból) Jobb: pozitív szignálok (nagy hígításból D7 (10-7). (a): aktuális mérés 2 mp egy 6 mp-es mérésből WaveLab (Steinberg) kezelés után. (b) a jelek részletes analízise (milisecundumos egységekben) (c) Matlab Furier transzformációs analízisek (abcissza 0-20 kHz, ordinata relatív intenzitás, 3D dimenzió: mérések különböző időben). A frekvenciák különböző színekben láthatók (d) Sigview Fourier transzformáció: jegyezzük meg, hogy az új harmónikusok 1000-3000 Hz tartományban vannak.

3. ábra

Az M Pirum vizes hígításából származó jelek egy tipikus rekordja (Matlab software): jegyezzük meg, hogy a pozitív jelek D7-D12 hígításokban vannak.

4. ábra

A Mycoplasma pirum 0,02 mikronos szűrletének cukor sűrűség centrifugálása (35 000 rpm, 2 hr). Az összegyűjtött frakciókat kettesével összeraktuk és D-15-ig hígítottuk majd teszteltük az EMS kibocsátó képességüket. A barok az EMS-re pozitív frakciókat mutatják.

Aztán egy klasszikusabb baktérium az E. coli felé fordultunk a laboratóriumi K1-es törzset használva. Az E coli agitált (oxigenizált) körülmények között, spectrométerrel mérve 109 bakteriális egység/mL-t mutatott. A szuszpenziót azután 10 000-es fordutatszámmal 15 percig centrifugáltuk és a felülúszó folyadékot 450 nM-es filteren szűrtük és a filtrátumot ismét átszűrtük egy 100 nM-es szűrőn. A végső szűrletet sterilnek találtuk amikor tápoldattal ellátott agar mediumra helyeztük, és a kibocsátott elektromágneses hullámokat analizáltuk, ahogyan az M. pirum esetén. A szignálokat előállító hígítások 10-8-10-12 tartományba estek olyan Furier transzformáción alapuló profilokkal, mint az M. pirum esetén. (5. ábra). Egy kísérletben néhány nagyon nagy hígítás is pozitívnak mutatkozott a 10-9-10-18 tartományban. A szűretlen felülúszó folyadék egy aliquot-ja (adagja) nem mutatott semmilyen jelet egészen a 10-38 hígításig ismét mutatva a szűrési lépés kritikus jelentőségét a specifikus jelek létrehozásában.
A M. Pirum-tól való egyetlen eltérés az volt, hogy szignál nem jelentkezett 20 nM-es szűrés után sugallva, hogy a szignálokhoz kapcsolódó struktúramérete nagyobb mint 20 nM és kisebb, mint 100 nM.
Aztán arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon a kisebb hígítások, amelyeknek logikusan nagyobb számú szignált keltő struktúrát kellene tartalmazni miért némák? Amikor 0,1 mL alacsony hígítású negatív oldatot (pl 10-3) 0.4 mL vagy 0.9 mL pozitív (10-8) oldathoz adtuk, akkor ez utóbbi negatívvá vált. Ez arra utal, hogy az alacsony ?néma? hígítások ön-gátlók, feltehetően a rádiózavarokhoz hasonlóan, az ugyanazokat vagy csak a fázistól alig eltérő hullámhosszakat emittáló többszörös források interferenciájának következtében,. Vagy esetleg a nagy számú nanostruktúrák gélt hoznak létre a vízben, aminek következtében rezgések nem tudnak létrejönni.

5. ábra

Az E. Coli 0,1 mikronos szűrletéből származó EMS. EMS pozitív hígítások D8-D11. (a) Aktuális mérés (b) millisecundum analízis) (c) Fourier transzformációs analízis Matlab. (b) Fourier transzformációs analízis SigView, NF: nem szűrt

Az oldatok közötti ?homológ cross-talk? bizonyítéka
Azután arra voltunk kíváncsiak, hogy lehetséges vagy sem új szignálokat kibocsátó struktúrák létrehozása hullámtranszferek használatával.

6. ábra

A ( E. Coli 0.1 mikronos szűrletéből származó) hígítások közötti ?átbeszélés?. Magyarázatok a szövegben

Jónéhányszor megismételve a következő kísérletet csakugyan ez adódott.
Egy alacsony hígítású (10-3) ?néma? E. coli baktérium- oldatot tartalmazó donor csövet szorosan egy ?hangos? nagy hígítású (10-9) ugyanolyan oldatot tartalmazó ?vevő?cső mellé raktunk. A két cső egy műmetál dobozba volt elhelyezve szobahőmérsékleten 24 órán át. Ezáltal a két cső nem volt kitéve külső elektromágneses zajok hatásának, csak azoknak a jeleknek, amelyeket a csövekben jelenlévő struktúrák keltettek.
A csöveket aztán újra leolvastuk a jeleket felfogó berendezéssel. : a donor cső néma maradt, ugyanakkor a fogadó cső szintén néma lett.
Ráadásul amikor a fogadó cső oldatát tovább hígítottuk (10-10,10-11, 10-12) ezek az oldatok pozitívakká váltak. (6. ábra). Ezek az eredmények azt sugallják, hogy túl sok új nanostruktúra létrejötte a fogadó csövet elnémította, ami további hígítás után újra jeleket tudott kelteni.
Ez a hatás megszűnt, ha a két cső közé műmetál lemezt helyeztünk a 24 órás együttlét alatt, ami a kisfrekvenciás hullámok szerepét mutatta a jelenség kialakulásában.
Hasonló elektromágneses jelek kibocsátása volt megfigyelhető néhány más baktériumtözs esetén is, úgymint: Steptococcus B, Staphylococcus aurens, Pseudomonas aeroginosa, Proteus mirabilis, Bacillus subtilis, Salmonella, Clostridium perfringens, ugyanabban a hígítási tartományban, mint az E. coli és csak a 100 nM-es szűrést követően (a 20 nM-est követően nem).
Fontos megjegyezni, hogy a két cső közötti transzfer hatás -egy néma és egy hangos között ?csak akkor volt észlelhető, ha a mindkettő ugyanannak a baktériumtörzsnek a hígítását tartalmazta. Más szóval a Staphylococcus donor cső csak a Staphylococcus hígítást tartalmazó vevő csővel tud beszélgetni de sem a Streptococcussal, sem az E. Coli-val nem tud és fordítva.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a transzferhatást faj-specifikus jelek hozzák létre, de ezek frekvenciáit még analizálni kell.
Végezetül két másik kérdést vizsgáltunk az E. Coli rendszerben: az első a kezdeti baktérium sejtszám szerepe a szűrhető szignált létrehozó struktúrák létrehozásában. Az állandó E. Coli. Tenyészetet leszámoltuk és felszaporítottuk 109 sejt/mL-re és 100 as léptékű(?) hígítási sorban elmentünk az 1 sejt/mL hígításig. Minden egyes hígítást 100 nM-es szűrőn átszűrtünk és a jelkibocsátását mértük. Meglepően, a pozitív hígítások tartománya nem függött szigorúan az E. Coli sejtek kezdeti koncentrációjától, nagyjából ugyanaz volt 109 sejjtől lefelé 10 sejtig azt sugallva, hogy ugyanazt a végső nanostruktúra számot értük el minden koncentrációban.Tehát paradox módon 10 sejt ugyanazt a szignált adta, mint 109.
A leolvasást végző személy lehetséges hatása a leolvasásra szintén érdekelt bennünket.
Ennek a kérdésnek a vizsgálatára két egészséges személyt arra kértünk, hogy egymástól függetlenül mérjék meg ugyanazokat az E. Coli hígításokat, úgy hogy egyik sem tudhatja a másik eredményeit. Az eredményeik teljesen azonosak voltak.
Továbbá az eredmények függetlenek voltak attól is, hogy melyik minta volt leolvasva, hogy leszálló sorban a legalacsonyabb hígítástól haladtunk a legmagasabb felé, vagy felszálló sorban a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé.
Végül a laboratórium egyik munkatársa az oldott mintákat véletlenszerűen rakta sorba és a leolvasást végzők a jelöléseket nem ismerték. Ugyanazok a pozitív hígítási tartományok mutatkoztak, miközben minden cső jól el volt különítve a többitől, hogy az oldatok komunikációját (cross-talk-ot) elkerüljük.
Azt is találtuk, hogy az eredmények még a lelvasás helyétől is függetlenek: Ugyanabból a szűretlen E Coli tenyészetből kiindulva a szűrlet pozitív hígításai ugyanazok voltak különböző helyeken Franciaországban (Párizs központjában és külvárosában), Kanadában (Montrealban) és Kamerunban (Yaoundeban). Amint az ábra mutatja a háttérzaj különböző volt a mérés helyétől és idejétől függően. Általában nagyobb volt nagy városokban mint elkülönült helyeken. Ugyanakkor a pozitív jelek mindig tisztán elkülönültek a háttértől a nagyobb frekvencia csúcsok által.

A vizes nanaostruktúrák természete
RNAseA (Promega, 1 ?g/ml, 37 C, 1h), Dnase I (Invitrogen, 10 U/?g DNA, 37C, 18h), Lysozyme (Fisher, 1 mg/mL 37C 10 min), Proteinase K (Promega, 0.12 mg/mL in 1% nátrium dodecyl szulfát, 56C 1 h) ?al történő kezelés nem csökkentette az EMS ?t létrehozó aktivitását a hangos hígításoknak és nem aktiválta a néma hígításokat.
Ugyanakkor a 70 C ?os melegítés 30 percen át visszafordíthatatlanul lecsökkentette az aktivitást, ugyanúgy,mint a fagyasztás 1 órán át -20 vagy -60 C. DMSO-nak (10%) és formamidnak (10%) nem volt hatása.
Lítium kationnal való kezelés, amely a vízmolekulák hydrogén kötését befolyásolja képes volt lecsökkenteni a szignálok intenzitását, de a pozitív hígítéások tartománya nem változott.

A bakteriális molekulák természete, amelyekből a nanostruktúrák származnak
Előkísérleteink során azt vettük észre, hogy az E. Coli szuszpenzió 1%-os formaldehiddel történő előkezelését követően sem változik meg a szűrlet elektromágnenses jelkibocsátó képessége, holott a baktériumokat a kezelés elpusztítja. Ez a kezelés megváltoztatja baktérium sejtek felszíni fehérjéit anélkül, hogy érintené a genetikai állományukat, pl a kettős szálú DNS-t. Ez azt sugallta, hogy a szignálok forrása maga a DNS lehet.
Csakugyan, a bakteriális szuszpenzióból klasszikus fenollal (chloroform technika) kivont DNS megfelelő szűrés és vízben történő oldás után képes volt hasonló EMS kibocsátására, mint az ép baktérium ugyanezen körülmények között. A kivont DNS DNAzzal történő kezelése megszüntette az oldat jelkibocsátó képességét olyan körülmények között amikor a DNS által létrehozott nanostruktúrákat lettek tönkretéve.
Az E. Coli DNS-t Proteináz K-val kezeltük SDS (nátrium dodecyl szulfát) jelenlétében és további fehérjementesítést végeztünk fenol-kloroform keverékével. Az ethanollal történő kicsapást követően létrejövő granulátumot újra szuszpendáltuk TRIS-ben (10-2M, pH 7.6) és az aliquotokat (kis adagokat) 1/100 ban oldottuk vízben.. Az oldatot először 450 nM-es szűrőn leszűrtük, majd a filtrátumot ismét átszűrtük egy 100 nM-es szűrőn. A szűrletet tovább hígítottuk vízben, decimális sorozat hígításban, ahogyan ezt korábban leírtuk.
Ahogyan az ép mikroorganizmus esetén, a DNS hígításokban is a szűrési lépés alapvetően fontosnak mutatkozott az EMS detektálás szempontjából. Ennek hiányában semmilyen jelet nem lehetett észlelni, semmilyen hígításban.
Szemben a mikroorganizmus szuszpenzióval, ahol a szűrés feladata az ép sejtek visszatartása, a 100 nM-es szűrés nem tartja vissza a DNS-t, ami optikai denzitásméréssel kimutathatóan, még mindig jelen van a szűrletben. Ugyanakkor a 20 nM-es Whatman szűrővel történő szűrés visszatartja az EMS-t kibocsátó nanostruktúrákat sugallva, hogy a méretük ugyanabban a tartományban van mint azoké, amelyek az ép baktériumokból származnak.
A DNS esetében, a 100 nM-es szűrés szerepe feltehetően a vízben nagy koncentrációban jelen levő gél-szerű folyadékkristályba rendezett nanastruktúra hálózat disszociációja, ami lehetővé teszi a nanostruktúrák diszperzióját (szétszóródását) a további hígításokban. Ahogyan a 7. ábra mutatja, az EMS-re pozitív hígítások ugyanabban a tartományban voltak, mint amiket az ép baktériumoknál észleltünk, általában 10-7-10-13.

7. ábra
A DNáz hatása az EMS létrejöttére. A DNáz kezelt E. Coli DNS oldat és a nem kezelt DNS D2-D15-ig hígítva. Az EMS analízise, ahogyan az 5. ábránál leírtuk. A D2 hígítást (EMS negatív) mint kontrollt mutatjuk. D9 EMS pozitív ( D8-D11 tartományban pozitív hígítások) Jegyezzük meg, hogy a jelek eltűnnek a DNáz kezelt DNS-ből.
A 10-13 nagy hígításban, a számítások azt mutatják, hogy nincs 105 molekulatömegű DNS molekulánál nagyobb, ami valószerűtlenné teszi, hogy a DNS maga hozná létre az EMS-kat, inkább a DNS által létrehozott ?self-sustained? nanostruktúrák.
Általában minden bartérium faj esetén, ami pozitívnak mutatkozik EMS-re a DNS preparátum is pozitív. Egy további bizonyíték, hogy a baktérium által kibocsátott EMS a DNS-ből származik az, hogy hogy DNáz kezelés után az EMS eltűnik.
Az inaktiváció ugyanakkor csak akkor volt teljes, amikor az olyan DNS oldatban , ami maga rezisztens volt a DNáz kezelésre, létrejövő nanostruktúrák korábban teljesen meg lettek semmisítve.
Ez a megsemmisítés történhetett a DNS oldat egy órán át tartó -20 fokon való fagyasztásával, vagy 30 percen át 90 oC-.on való melegítésével.
A melegített (egyszálúsított) DNS lassú hűtése a két komplementer DNS szál újrakapcsolódását (reannealing) eredményezte, ami után DNaz1 kezelés történt 10 U/?g végső koncentrációban 18 órán át inkubálva 37 oC -on 5 mM MgCl2 jelenlétében. A kezeletlen DNS egy aliquotját (adagját) mint pozitív kontrollt tartottuk meg. A DNáz kezelt oldat teljesen EMS mentes volt minden hígításban (7. ábra)
Az E. Coli DNS számos helyén hasító restrikciós enzimmel (EcoRV) kezelt DNS oldatnak nem csökkent az EMS kibocsátó képességét azt sugallva, hogy ez a sugárzás inkább rövidebb mint ritka szekvenciákhoz köthető.

A DNS szekvenciák természete amelyekből az EMS származik
EMS kibocsátására képes baktérium fajták és DNs-ük egy nem teljesen kimerítő feltérképezése azt sugallja, hogy az emberi szervezetre ártalmas baktériumok mind ebbe a kategóriába tartoznak.
Ezzel szemben a probiotikus ?jó? baktériumok mint a Lactobacillus és DNS-e negatív EMS kibocsátásra
Az E. Coli esetében azt találtuk, hogy bizonyos törzsek, amik a gén klónozás plazmid hordozói szintén negatívak (8. ábra)
Ez azt sugallja, hogy csak bizonyos DNS szekvenciákból származik EMS.
Minthogy a patogenitás gyakran együtt jár a mikroorganizmus azon képességével, hogy eukaryota sejthez tud kapcsolódni, különösen nyálkahártya sejtekhez, ezért a vizsgálatainak ismét az M. Pirum DNS-ére fókuszáltuk, ahol egyetlen gén (adhesin 126 kDa fehérje) felelős a mycoplasma emberi sejthez való kapcsolódásáért.
8. ábra
Az M. Pirum DNS-ének adhesint kódoló 1,5 kb ?os fragmentuma által létrehozott EMS. A 1,5 kb-os fragmentumot tartalmazó DNS plazmid-ot használtuk az E.Coli vector átalakítására, XL1blue. A teljes DNS-t vontuk ki és hígítottuk EMS vizsgálatra. Bal: Egy negatív (D2) hígítás kontroll háttér zaja. Jobb: A D10-es hígítás pozitív jelei (D9-D12 tartományban). Alul: Jegyezzük meg a az EMS hiányát amit abban a törzsben mértünk, amit csak a plazmiddal alakítottunk át (a DNS fragmentumot nem tartalmazta).
Ezt a gént korábban munkacsoportunk klónozta és szekvenálta. (Tham és mtsai, 1994). A klónozott DNS mint a fehérje N terminusáhozhoz (1.5 Kbp) és C terminusához (5Kbp) tartozó két fragmentum volt jelen két plazmidban.
A két plazmid (pBluescript SK, Stratagene) ami a DNS fragmentumokt tartalmazta egy E. Coli törzsben volt amplifikálva, XL1blue.
Az E. Coli törzs egymagában (plazmiddal és plazmid nélkül), nem bocsátott ki EMS-t semmilyen hígításban.
Ezzel szemben, amikor a törzs olyan plazmiddal volt átalakítva, ami valamelyik adhesin gén fragmentumot tartalmazta, az EMS létrejött (8. ábra).
A két adhesin DNS fragmentumot azután speciális restrikciós enzimmelhasítottuk (N Terminal:1,5 kbp/SpelEcoRI, C Terminal: 6 kbp/HindIII-XbaI) és elektroforézissel izoláltuk 0,8%-os agaróz gélen. Mind a két DNS fragmentum képes volt EMS létrehozására (nem mutatjuk).
Specifikus primereket használva és és PCR-ral amplifikálva a teljes mycoplazma genomiális DNS-éből szintén kinyertük az adhesin DNS egy nagy frakcióját.
Ismét, ez a fragmentum létrehozta az EMS-t, mutatva, hogy az E. Coli-ból származó plazmidból szennyező DNS nem járul hozzá a folyamathoz (nem mutatjuk).

Diszkusszió

A DNS egy új sajátságát fedeztük fel, vagyis, hogy bizonyos szekvenciák képesek elektromágneses hullámok kibocsátására rezonanciában a környező elektromágneses háttérrel történő gerjesztés után.
Az alacsony érzékenységű és specificitású érzékelő és analizáló rendszerünknek köszönhetően a kibocsátott frekvenciák mind hasonlóak és függetlenek a vizsgált baktériumfajoktól.
Ugyanakkor a műanyag csövön keresztül történő információátadásra vonatkozó kísérletünk azt sugallja, hogy az analízis finomításával és a gerjesztő jelek variabilitásának kiküszöbölésével képesek lehetünk specifikus különbségeket tenni az egyes fajok között, még a szekvenciák között is. Hiszen ez a sajátság lehet, hogy általános minden kettős hélixű DNS-re, beleértve az emberi DNS-t.
De a mi mérési körülményeink között úgy tűnik, hogy csak bizonyos bakteriális szekvenciákkhoz kacsolhatók.
Majd elválik, hogy vajon ezek bizonyos, betegségekben érintett génekre korlátozódnak vagy sem.
A máshol közölt kísérletek valóban azt indikálják, hogy ez a detektálás szintén alkalmazható az emberi szervezetre: ugyanazokat az EMS-ket detektáltuk a plazmában és a DNS-ben, amelyet olyan betegek plazmájából vontunk ki, akik Alzheimer kórban, Parkinzon kórban, Sclerosis multiplexben, Rheumatoid arthritisben szenvedtek. Ez azt sugallná, hogy bakteriális fertőzésjelen van ezekben a betegségekben.
Továbbá EMS-ek szintén kimérhetők a vírusok RNS-eiből is, mint a HIV, influenza A, Hepatitis C vírusokból. Ezekben az esetekben az EMS-ek észleléséhez szükséges optimális szűrés 20 nM alatt van?, sugallva, hogy a létrejövő nanostruktúrák kisebbek, mint amelyeket a bakteriális DNS-ek hoznak létre.
HIV vírussal fertőzött betegek esetében, az EMS-eket leginkább azokban lehet detektálni, akik antiretrovirális kezelést kaptak és nagyon alacsony a plazmájuk vírusterheltsége. Ezeknek a bizonyos nanostruktúráknak a folyamatos jelenléte a plazmában hozzájárulhat a virális reservoirhoz, ami megmenekül az antiviralis kezeléstől és feltehetően a vírus genetikai információját hordozza. A nanostruktúrák -amelyek hozzájárulnak az EMS rezonanciához- fizikai természetét még meg kell határozni.
A DNS korai röntgen diffrakciós vizsgálatából tudjuk, hogy a vízmolekulák szorosan kapcsolódnak a kettős spirálhoz és minden kedő tudja a molekuláris biológiában, hogy vizes olddatban a DNS gélt formál kapcsolódva nagyobb számú vízmolekulához.
Továbbá számos fizikai tanulmány leírta hogy a vízmolekulák hosszú hidrogén kötésekkel kapcsolt dipólus polimereket hoznak létre (Ruan és mtsai 2004, Wernet és mtsai 2004).
Ugyanakkor ezek a kapcsolatok nagyon rövid életűnek tűnnek (Cowan és mtsai 2005). Vajon hosszabb ideig maradhatnak fenn az általuk emittált elektromágneses sugárzás által önfenntartóvá válva, ahogy korábban Del Guidice, Preparata és Vitielo (1988) feltételezte?
Vizsgáltuk a bomlásukat, az oldatok EMS-t kibocsátó képességének idejét, miután kivettük őket a háttér által létrehozott gerjesztésből (mumetál dobozokba helyezve őket). Az EMS kibocsátó képességük legalább néhány órán át tartott, de néha akár 48 óráig is fennmaradt mutatva a nanostruktúrák relatív stabilitását.
Az utóbbi alkalmasan specifikus a DNS szekvenciákra hogy bizonyos genetikai információt hordozhassanak?
Ha igen, akkor mi lehet a szerepük a patogenitásban, kiváltképp a krónikus betegségek létrejöttében?
További vizsgálatok, amelyek szoros kollaborációt igényelnek fizikusok és biológusok között, szükségesek ezeknek a problémáknak a megoldásához.
NOBEL ? díjas tudós bizonyítja a homeopátia tudományos alapjait

Még több Kutatások

Bepillantás a homeopátiás kutatásokba

Több, mint 150 klinikai vizsgálat létezik, amelyek a homeopátia hatását vagy placebo-val szemben, vagy más, hagyományos gyógyszerrel szemben vizsgálják és értékelik.

Természetesen léteznek olyan kutatások is, ahol szignifikáns hatást mutattak ki, amelyek a homeopátiás szerek hatását sejtkultúrákon, növényeken, állatokon tanulmányozzák, vagy a fizikai és kémiai tulajdonságokat vizsgálják. A placebo effektus ezekben a vizsgálatokban nem látható, amíg a homeopátiás szerek hatása igen.

Bastide és munkatársai a Thymulin C30-al stimulálni tudták olyan csirkék komplex immunválaszát, amelyeknél a Bursa fabricii-t embroinális korban eltávolították (ezáltal ki volt zárva a természetes specifikus immunválasz lehetősége).

Ebihalak metamorfózisának sebességét voltak képesek szignifikáns mértékben megváltoztatni Tiroxin C30-al, mégpedig a farmakológiai koncentrációnál tapasztalható hatással ellentétes módon .

Ugyancsak a koncentráció-hatás megfordulását igazolja a következő tanulmány, amely már humán vizsgálat.
Egészséges, szabad akaratú kísérleti alanyoknak C12 potenciáig aszpirint adtak, majd a vérlemezkék viselkedését és a vérzési időt követték. In virto érfal vizsgálatokat végeztek. Megállapították, hogy az acetil-szalicilsav gátolja a tromboxánA2 szintézisét, a vaszkuláris prosztaciklin termelődését, növeli a vérzés kockázatát, kis adagokban az érfallal ellentétes hatást fejt ki, a trombus képződést csökkenti, így az aszpirin képes kis koncentrációban a szívinfarktus, a trombózis az embólia megelőzésére.

Szomorú, hogy a bizonyítékok mellett a homeopátiával szemben szkeptikusok azt hiszik, hogy a homeopátia nem használ, és egy, a Lancet-ben megjelent cikkre hivatkoznak 2005 (23).
Az említett Lancet cikk szerzői megállapítják, hogy csak a magas minőségű vizsgálatokat szabad figyelembe venni. De az összegzésnél figyelmen kívül hagyták a korábban megjelent meta-analíziseket, (Lancet,1997 és British Medical Journal, 1991) melyek nagyon határozottan pozitív eredményt mutattak ki. Nem ítélték elég magas színvonalúnak azokat a tanulmányokat, ahol nagyszámú beteget vizsgáltak, habár kettős-vak próbával szemben történt a klinikai vizsgálat, de bevettek az összehasonlításba olyan vizsgálatokat, amelyek elfogultak voltak. Kizártak az összehasonlításból négy tanulmányt, köztük egy olyat, amely a BMJ-ben jelent meg, 253 alanyt vizsgált, és eredményes volt, és egy, a Lancet-ben megjelent, 144 szénanáthás beteg eredményeit vizsgáló pozitív tanulmányt. Így ennek az összefoglaló tanulmánynak az eredménye, miszerint a homeopátia nem hatásos, nem fogadható el, nem tartható szignifikánsnak.

A WHO megállapította, hogy a gyermekkori hasmenés az egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémája a világnak, mivel gyermekek milliói halnak meg évente, a hasmenés következtében fellépő kiszáradás miatt.

Ebből a megfontolásból három kettős-vak kontrollált vizsgálatot vezettek le, az egyénileg választott homeopátiás szer hatásának vizsgálatára, gyermekkori hasmenés esetén. Egyike ezeknek a vizsgálatoknak megjelent a Pediatrics-ban, és mind a három tanulmány arról számol be, hogy a homeopátia hatásos ezekben az esetekben.

Az University of Vienna tanulmánya kimutatta, hogy a krónikus obstruktív tüdő megbetegedéssel kezelt betegek (az USA-ban ez a negyedik halálok!) és a súlyos szepszis, (amikor a kórházba került betegek halálozási aránya általában 50%), halálozási aránya a homeopátiás kezelés mellett felére csökkent!
Nemcsak a fizikai vizsgálatok, hanem az összes, a homeopátiával kapcsolatos vizsgálat alapvető kérdése a pontos tervezés. Hahnemann, aki, a homeopátia alapjait lerakta maga mondta: ?Macht?s nach, aber macht?s genau nach!? (Tedd azt, amit én, de pontosan!), tehát ha a homeopátiás orvoslással kapcsolatos vizsgálatot végzünk, akkor csak akkor kapunk valós eredményt, ha azt a homeopátia alapelveinek figyelembe vételével tesszük ? és ez igaz az alapkutatásokra, az állatkísérletekre, és a klinikai vizsgálatokra egyaránt. Amennyiben a szer készítése, a szer választása nem a megfelelő módon történik, akkor hamis eredményt kapunk. Kiene és Vithoulkas (22, 23) ennél élesebben fogalmaz: ?Mivel alapjaiban más gyógyítási rendszerről van szó (anamnézis, gyógyszerkép, betegségkép, gyógyszerkészítés), és a terápiás cél is másként fogalmazódik meg, így a konvencionális medicinában használt ?kettősvak? próba alkalmatlan, vagy csak korlátozottan alkalmas a homeopátiás gyógymód vizsgálatára és értelmezhetetlen eredményt ad.?

Még több Nincs kategória

Homeopátiás esettanulmány: Kistestvérke

Mentőorvos kolléganő azzal a panasszal keresett meg, hogy nem esik teherbe, pedig már két éve próbálkoznak a férjével. Ráadásul az utolsó nőgyógyászati vizsgálaton a jobb petefészekben egy 28 mm-es cystát, a bal petefészekben három 10-15 mm-es cystát találtak. Menstruációs ciklusai 5 hónapja megváltoztak, az addigi normális lefolyású ciklusok helyett 8 hetente jelentkezik csak a vérzés, a menses előtti napokon erős émelygés, puffadás jelentkezik, néha kismedencei húzóérzés is fellép. Kéthavonta egyszer migrénes fejfájás is kínozza.

Előzmények:
Van egy 3,5 éves kislánya, a terhesség alatt gesztációs diabéteszes volt.
Néha torokgyulladása van, egyszer volt cystitise, de szövődménymentesen lezajlott. Gyerekkorában ekcémája volt, de kinőtte, herpesze időnként szokott lenni.

Status:
Mindent szeret enni, emésztése rendszeres, kiegyensúlyozott volt mindig.
Nem fázékony alkat, alvása jó, reggel könnyen ébred magától. Szeret szerepelni, a mentőzés mellett kikapcsolódásként nagyon szereti az üvegfestést.

Javasolt homeopátiás terápia
Sulfur 15 CH heti 1×10 golyó (alkati szer)
Thuya 30 CH heti 1×10 golyó (a cysta felszívódására)
Folliculinum 5 CH havi 1×10 golyó a ciklus 8. napján (az utolsó menses 1. napjától számítva)
Luteicum 15 CH havi 1×10 golyó a ciklus 20. napján (a PMS tünetek- progeszteron túlsúly miatt)

2,5 hónap múlva:
Azóta kétszer megjött a mensese, megszűntek a premenstruációs tünetei
A terápia változatlan folytatásában maradtunk, hogy sikerüljön a kistestvérke.
1 év múlva jelentkezett újból, hogy 6 hetes a kisbabája (kislány ő is), és nagyon szépen köszöni a homeopátiás segítséget. A petefészek cystái is elmúltak, miután megtudta, hogy várandós. Terhessége alatt nem szedte a homeopátiás szereket.

Dr. Zarándi Ildikó
Belgyógyász, homeopátiás orvos

Még több Esettanulmányok

Homeopátiás esettanulmány: Téli szezonalitású ekcéma

22 éves, egyetemista nőbeteg. Már bejárta a ?fél ország bőrgyógyászatát?. Elkeseredve meséli, hogy állandóan tele van az arca, háta pattanásokkal, mély, gennyes aknékkal. Hajlataiban az övcsatt alatt ekcémás, bőre megvastagodott, berepedezett, piros, erősen viszket, vakarás nyomai láthatók rajta. Bőre, haja zsíros, mindig piszkosnak tűnik.
Tünetei nyáron, napra javulnak, télen, hidegben romlanak. Az ekcémás bőreleváltozások, viszketése elsősorban vízben, ágymelegben jelentkezik, illetve fokozódik.

Elmondta, hogy néhány hónapja abbahagyta a fogamzásgátló szedését, azóta a menzesze rendszertelen.
Anamnézisében visszatérő húgyúti és gombás nőgyógyászati fertőzések emelendőek ki.

1. találkozás
Nagyon vékony felépítésű, zsíros, kreol, pattanásos bőrű, izzadékony. A hajlataiban ekcémás elváltozás látható, mely hólyagocskákkal kezdődik, és amelyekből barnás váladék ürül. A megvastagodott, viszkető bőrön vérző berepedések vannak. Étvágya nagyon jó, de erősen megválogatja, hogy mit egyen, igyekszik egészségesen táplálkozni. Éjjel gyakran nassol. Időnként kicsit puffad, széklete rendben. Rendszeresen sportol, táncol, úszik. Hirtelen haragú, szorongós, zárkózottabb típus. Vizsgáknál remeg, leblokkol. nem találja a helyét. Az egyetemen sokszor feszült, ilyenkor pattanásosabb a bőre. Fázós, irtózik a hidegtől.
Javasolt homeopátiás terápia
Psorinum 30 CH heti 1×10 golyó
Sulfur iodatum 15 CH heti 1×10 golyó
Sepia 15 CH heti 1×10
Staphysagria 30 CH napi 1×5 golyó
Arsenicum jodatum 15 CH másnaponta 5 golyó
Mezereum 5 CH másnaponta 5 golyó
Kalium bromatum 15 CH napi 1×5 golyó

2. találkozás (3 hónappal később)
Bőre teljesen letisztult. Kevésbé feszült, szorongó, jobban érzi magát a bőrében. Mensese rendeződött.
Terápia változatlanul tovább még 2 hónapig és nyáron elhagyható.

3. találkozás (2 hónappal később)
Panaszmentes, jól van.

Javasolt homeopátiás terápia
Psorinum 30 CH hetente
Sepia 15 CH 1×10 golyó

Mit, miért?

Psorinum
piszkosnak tűnő, zsíros bőr, télen recidiváló bőrkiütések
nedvességre, ágymelegben romló viszketés, éjszakai éhségérzet, kifejezett fázékonyság

Sepia
változó dermatózisok, parazitósis hajlam
visszatérő húgyúti, nőgyógyászati fertőzések, panaszai mozgásra javulnak

Sulfur iodatum
bőrbetegségek gennyesedés-hajlammal

Mezereum
hólyagcsás kiütések, sárgás-barna váladékozással

Arsenicum iodatum
lichenifikált bőr

Kalium bromatum
hatás a faggyúmirigyekre, gennyes aknék
Dr. Buki Mária
belgyógyász, háziorvos, homeopata

Még több Esettanulmányok

A homeopátiás orvoslással kapcsolatos kutatások áttekintése 2.

szakgyógyszerész, homeopata
Secretary for Pharmacy, Liga Medicorum Homoeopathica Internationalis (http://liga.iwmh.net/index.php?menuid=1&reporeid=194)

ELMÉLETI ALAPOK
Hahnemann kezdett bele először olyan vizsgálatokba, aminek során önkénteseken figyelte meg és írta le következetesen egy anyagnak a hatásait. Kezdetekben elég nagy adagban adta a kérdéses szert, vagyis allopátiás adagban, de sokéves tapasztalata alapján kezdte csökkkenteni a betegeknek és a vizsgálatai során az önkénteseknek adott anyagok adagját. Ma pontosan előírt módon, körülmények között és adagban adható a vizsgálatok során az adott, vizsgálandó anyag. Ezeknek a leírásoknak az összességét hívják gyógyszerképnek. A gyógyszerkép információi egyre inkább bővülnek olyan adatokkal, amelyeket az adott szerrel történt esetlegesen előforduló mérgezések leírásából szereztünk (pl allopátiás vagy annál nagyobb dózisban történő vagy baleset során bekövetkező mérgezések) és az adott szertől gyógyuló beteg adatait, a klinikai tapasztalatokat is figyelembe veszik, így egy-egy alapvető szerről az információk folyamatosan bővülnek.

A homeopátiás gyógyítás során alkalmazott homeopátiás szerek növényekből, ásványokból, állati eredetű anyagokból készülnek. Az alapanyag előkészítése után a homeopátiás szert lépésenként hígítják és minden hígítási lépés után erőteljes fizikai behatásnak teszik ki, amit dinamizálásnak hívnak. Ha oldatról van szó, akkor erőteljesen egy kemény, de rugalmas felülethez ütik az üveget, ezáltal nagy mértékű turbulencát okoznak az oldatban. Ha por formájában, dörzsölményként történik a hígítás, akkor egy hígítási lépés elkészítése 1 óra, és 3 részletben történik. A D potencia 1:10 arányű hígítás egy-egy lépésben, a C potenciában 1:100 arányú a hígítás, így pl. a C30-as potencia 1:100 arányú hígítást jelent 30 alkalommal, egymás utáni lépésekben. A klinikai tapasztalat alapján csak bizonyos potenciákat használnak a terápiában.

A homeopátiás szerek előállításának körülményeit a hivatalos előírások határozzák meg: a Homöopatisches Arzneibuch (1) alkotja a Deutsches Arzneibuch egyik kötetét; a Pharmacopée Française, a hivatalos francia gyógyszerkönyv monográfiái között megtalálhatjuk a homeopátiás alapanyagok leírását és a homeopátiás szerek monográfiái folyamatosan kerülnek be az Európai Gyógyszerkönyvbe és megszületett a ?Guide to GMP? (2), amelyben megtalálható a homeopátiás szerek alapanyagainak és feldolgozásának a leírása.

A hasonlósági elv alapján a leginkább megfelelő, személyre szabott szer kiválasztása során azt szeretnénk elérni, hogy a betegnél megfigyelt, a betegtől a beszámolója alapján megkapott tünetek, azaz az un. betegségkép minél nagyobb egyezésbe kerüljön a gyógyszerképpel ? ez az alapja a megfelelő szer kiválasztásának.

ALAPKUTATÁSOK
A homeopátia kutatásának és működésének, a hatásának kifejlődősének a legfontosabb kérdése, hogy a homeopátia által alkalmazott magas hígítások (potenciák) hatnak-e és ha igen, akkor hogyan. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak bizonyos potenciák hatékonyak. Ezen kérdéseknek a vizsgálatára számos tanulmány született (3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13). A homeopátia a mindennapi gyakorlatból, a 200 éves történetéből több százmilliós pozitív tapasztalattal rendelkezik, ami egyértelmű bizonyítékot ad a homeopátia hatása mellett. A magas potenciák lehetséges hatását fizikai mérésekkel, állatkísérletekkel is igazolták (14). A homeopátia hatásmechanizmusát jelenleg un gondolati modellekkel tudjuk leírni. ezek nem magyarázzák, hanem modellezik a homeopátia működését. Az un. biokibernetikai modell úgy jellemzi a homeopátiás szert, mint információ hordozót és az élő szervezet képes ezt az információt ?olvasni? (15, 16, 17). A fraktál elmélettel szintén a homeopátiás szert, a magas hígítások lehetséges működését próbálják leírni. Mivel a fraktál végtelen ismérlődése egy adott motívumnak, bármilyen kicsi részét közelítem, az ugyanolyan mintázattal rendelkezik, mint a nagyobb egység, így ehhez hasonlóan a homeopátiás szer, bármilyen nagy hígítása, bármilyen kicsi koncentrációja tartalmazza a kiindulási anyag tulajdonságát, információját (18). A káosz elmélettel úgy vonnak párhuzamot, hogy az élő szervezetet tekintik matematikai szempontból leírt káosznak ? hiszen nagyon sok, általunk nem minden részletében ismert törvényszerűség irányítja. És jellemző rá az a tulajdonság, ami a matematikai értelemben vett káoszra, hogy egy nagyon kis behatás képes az egész rendszerre kiterjedő változást előidézni, ugyanúgy, mint a kis koncentrációjú szer az egész szervezetre (19).
A magasabb potenciák vizsgálatára, a potencírozás szerepére irányuló mérések is nagy számban hozzáférhetőek. Három kísérletsorozatban használtak NMR-t (olyan magok esetén használható, amikor a protonok és/vagy neutronok száma páratlan, és a mag környezetére, a molekulák kötött-víz tartalmára következtethetünk) a homeopátiás módon előállított hígítási sor vizsgáltára (9). Szilícium-dioxid / laktóz dörzsölmény sorozatnál a C9-ig követték nyomon a proton relaxációs idejét, laktózhoz képest, pufferben. A proton T1 relaxációs ideje szignifikánsan nőtt. (Paramágneses szennyeződés, pH változás, oxigén zavaró hatását kizárták). Egy másik vizsgálatban Sulphur potencírozott és egyszerűen hígított sorozatát hasonlították össze NMR alkalmazásával, és kimutatható különbséget találtak, tehát mérhető fizikai tulajdonság ? változást tulajdonítanak a potencírozásnak (10). A magas potenciák, a nagy hígítások hatásosságát számos tanulmány igazolja, függetlenül a homeopátiától ? lásd az erre a területre szakosodott folyóiratot: International Journal of High Dilution Research (21), amely az első ingyenes on-line szaklap.

Számos in vitro vizsgálat is született, ezek közül néhányat részletesebben is bemutatunk.

Magyarországon Dr Tyihák Ernő (11, 20) kutatásait emeljük ki, aki a homeopátiától teljesen független területen kutat, és kimutatta a növények un. kettős immunreakcióját patogénnekkel szemben. A biológiai rendszerekben un. elsődleges formaldehid (HCHO) ciklus működik, amelyben az L-metionin S-metilcsoportjának a képződése HCHO-on keresztül következik be. A formaldehid ciklus rendellenességei a különböző patológiás folyamatok alapja és jelzője lehet, és rendellenességeinek kiegyensúlyozásához felhasználható anyagok lehetnek természetesek és szintetikus vegyületek, amely molekulák lehetnek HCHO-generátorok, -szállítók, -adók, -mobilizálók. Ezek az anyagok idő és dózis függő immunstimuláló aktivitást generálnak a gazda-parazita kapcsolatban.

Az N-metil összetétel, mint indukáló két meghatározott koncentráció tartományon belül hat, alacsony fertőző koncentráció értékeknél (az x tengely: pl. glicin betain vagy alfalfa oldat esetében a koncentráció (-log c (mol/l)); az y tengely: pusztulák száma (% a kontrollhoz viszonyítva). Rövid alacsony indukciós idő esetén (két nap), ezek a koncentrációs tartományok körülbelül 10-5 -10-6 és 10-12-10-13mol/l körül vannak, az alkalmazott indukáló anyagra nézve. Ezek az aktív tartományok között mindig van egy inaktív tartomány. Vizsgálta továbbá, hogy az egyszerűen elkészített oldatok és az erőteljes fizikai hatással kevert oldatok hatása miben különbözik, és szignifikáns különbséget talált ? az erőteljes fizikai hatással kevert oldatok hatásosabbnak bizonyultak.

A homeopátiával kapcsolatos kutatások publikálásában nagyon fontos áttörés volt az a Jacques Benveniste irányítása alatt publikált Nature cikk, mely hosszú vitasorozatot indított el (3). Benveniste és munkatársai 4 országban, 6 egyetemen végezték a kísérleteket. Kettősvak jelöléssel maszkolták a mintákat. Módszerük a következő volt: anti-IgE antitesteket tartalmazó szérumot hígítottak erőteljes keverés kíséretében: a) 1:10 (1060 ?szorosáig, 2×10-66 M végkoncentrációig) vagy b) 1:100 (10120-ig, 2×10-126 M végkoncentrációig) arányban, kontrollként anti-IgG antiszérumot 1:100 arányban. Ezt adták a puffert és Tyrode elegyet tartalmazó oldathoz. A leukocitában gazdag plazmát mosták és a pufferolt Tyrode oldatban reszuszpendálták, CaCl2 hozzáadása után került bele a 10?l az anti-IgE vagy anti-IgG antitestet tartalmazó szérum megfelelő hígításából. A nem degranulálódott bazofileket számolták mikroszkóp alatt haemocytometer segítségével és meghatározták a nem degranulálódott bazofileket az alábbi arány szerint: (Bazofilek a kontrollban ? bazofilek a mintában) /(bazofilek a kontrollban) x 100. Az antitesteket tartalmazó szérum hígítási fokának logaritmusa függvényében ábrázolták ezt a százalékos arányt, ebből megállapítható, hogy a degranulációt a hígítások csak bizonyos tartományban segítette elő és hogy ez a hatás a hígítási foktól periodikusan függ. Ez a hatás dimetil-szulfoxidban nem működött, melegítés, mélyfagyasztás, ultrahang gátolta az aktivitást. Mivel az adott biológiai aktivitást szigorú kísérleti feltételek között, egyszerre több helyen is kimutatták, azt kell elfogadnunk, hogy valamilyen formában specifikus információ adódik át a hígítási/rázási lépések alatt. A publikáció eredményeit többen is kétségbe vonták, elsősorban azért, mert nem tudták reprodukálni azokat, viszont voltak, akiknek ez sikerült. Természetesen a legfontosabb akadály a feltételek pontos követése illetve annak hiánya jelentette. Mindenesetre a cikk megfelelt szakmailag, formailag, statisztikailag a Nature követelményeinek. (24, 25, 26). A vizsgálatokat a szerzők tovább folytatták, a következő publikációban a már vizsgált, előidézett bazofil degranuláció befolyásolását mérték (4). Anti-IgE antitestet tartalmazó szérum 1,66×10-9 ? 1,66×10-18 M koncentrációjú oldata által kiváltott degranulációt gátolták C20-ig potencírozott tüdőhisztaminnal illetve Apis mellifica C20-ig potencírozott sorozatával. Eredmény: a nagy hígítású Apis mell. (C10 ? 100%-ban) és a tüdőhisztamin (C18 ? 100%-ban) képes gátolni a humán bazofil sejtek degranulációját.

A következő nagyon fontos és meggyőző vizsgálat-sorozat a basophilek aktiválásának gátlását vizsgálta a Histamin nagy hígítású oldatával (27). A vizsgálat a basophilek aktivációjának gátlására irányult, A sok-centrumú kísérlet sorozatot 4 laboratóriumban végezték (Paris, Utrecht, Belfast, Florence), a vizsgálat a basophilek aktivációjának gátlására irányult, ezt vizsgálták különböző koncentrációjú hisztaminnál. A vizsgálat maszkolt volt, a megerősítéshez a többszörös ismétlés módszerét használták. Donorok: Egészséges donorok, mindkét nemből, nem volt gyógyszeres kezelés 4 hétig megelőzőleg. Az értékelés a laboratóriumoktól független statisztikusok végezték (Brüsszel). A ?Human Basophil Degranulation Test? az in-vitro modellje az anaphylaxiás reakciónak, az aktivációt anti-IgE váltja ki, az aktiválódás elvezet a citoplazma részecskék kibocsátásához (degranuláció). Az aktiválódás gátolható a folyadékba tett Histamin-al (negatív feedback). A vizsgálat alapja a kísérleti gátlása a degranulációnak. A gátlás a Histamin 10-30 -10-38M (C15-19-nek megfelelő), vortexel kevert oldat sorozatával történt. A degranuláció gátlása különböző koncentrációjú anti-IgE és hisztamin C15-19 -al történt (összesítetten p<0.0001). Az eredmény egyértelműen pozitív volt a basophilek aktivációjának gátlására nézve.

A rendelkezésre álló, nagyszámú állatkísérlet közül kettőt emelnénk ki.
Bastide és munkatársai (8) a Timulin C30-al stimulálni tudták olyan csirkék komplex immunválaszát, amelyeknél a Bursa fabricii-t embroinális korban eltávolították (ezáltal ki volt zárva a természetes specifikus immunválasz lehetősége). Ebihalak metamorfózisának sebességét voltak képesek szignifikáns mértékben megváltoztatni Tiroxin C30-al, mégpedig a farmakológiai koncentrációnál tapasztalható hatással ellentétes módon (7).
A HOMEOPÁTIÁS GYÓGYMÓD TAPASZTALATAINAK VIZSGÁLATA
A homeopátiás gyógymód célja, miszerint a beteg állapotát a maga teljességében szeretné javítani, támogatni ? a testi, a lelki, a szellemi egészségét helyreállítani. A beteg állapotának, az állapotának változása sokszor nagyon szubjektív, így időnként nehezen tehető ?mérhetővé?. Azonban a homeopátiás kezelés hatására bekövetkezett gyógyulást a placebo effektustól megkülönböztetik a következő jelek (22): a tünetek időnként megjelenő, átmeneti, enyhe rosszabbodása; a tünetek enyhülése, a gyógyulás folyamata az esetek nagy részében egy adott szabályszerűséget követ a homeopátiás kezelés alatt; tartós gyógyulás tapasztalható súlyos és krónikus betegségekből. Nemcsak a fizikai vizsgálatoknál, hanem az összes, a homeopátiával kapcsolatos vizsgálat alapvető kérdése a pontos tervezés. Amennyiben a szer készítése, a szer választása nem a homeopátia alapelveinek (lásd hasonlósági elv és a gyógyszerkészítés alapkövetelményei) megfelelő módon történik, akkor hamis eredményt kapunk. Kiene és Vithoulkas (22, 23) ennél élesebben fogalmaz: ?Mivel alapjaiban más gyógyítási rendszerről van szó (anamnézis, gyógyszerkép, betegségkép, gyógyszerkészítés), és a terápiás cél is másként fogalmazódik meg, így a konvencionális medicinában használt ?kettősvak? próba sokszor alkalmatlan a homeopátiás gyógymód vizsgálatára és értelmezhetetlen eredményt ad.? Ha krónikus esetről van szó, akkor nehéz kivitelezni, hogy akár hónapokig csak placebo-t kapjon a beteg, hiszen ha már alkalmazta a homeopátiát, akkor tapasztalta, hogy a hatás ennél sokkal rövidebb idő alatt kialakul. Ha akut esetben, pl. egy sérülésnél vagy műtét utókezelésére a betegnek kettősvak elrendezésben adunk homeopátiás szert/placebo-t, akkor ebben az esetben is, az a beteg, aki már szedett homeopátiát, a tapasztalata alpján rövid időn belül felismeri, hogy nem a megfelelő homeopátiás szert kapta. De mindemellett nagy számú klinikia vizsgálat létezik, amelyek tervezésénél ezeket a buktatókat figyelembe vették.

Példaként egy, a homeopátia hatékonyságát vizsgáló tanulmányt részletesebben mutatunk be.
Gyermekkori otitis media (12) lefutását vizsgálták (csökkent hallás, láz, tympanon tipikus képe, esetleges fülfájás, általános gyengeség). A szülői beleegyezésen túl feltétel volt, hogy a gyermek nem részesült előzetes kezelésben; a gyermekek kora 6 hónap és 11 év között volt. kizáró ok volt az immunrendszer megbetegedése, immunszupresszív kezelés, és az esetleges profilaktikus antibiotikumos kezelés. Az ?A? csoportba tartozó betegek (103 gyermek) a homeopátia szabályainak megfelelően, homeopata fül-orr-gégész által választott szert kaptak (Aconitum D30 glob., Apis mellifica D6 glob., Belladonna C30 glob., Capsicum D6 tabl., Chamomilla D30 glob., Kalium bichromicum D4 glob., Lachesis D12 glob., Lycopodium D6 tabl., Mercurius solubilis D12 tabl., Okuabaka D3 glob., Pulsatilla D2 glob., Silicea D6 tabl. közül választva). A ?B? csoportba tartozó gyerekek (28 gyermek) orrcseppet (xylometazolin, tramazolin), antibiotikumot (amoxicillin, erythromycon, penicillin, szulfometoxazol+trimetoprim), szekretolítikumot (ambroxol, acetylcisztein), lázcsillapítót (paracetamol, szalicisav+paracetamol+codein) kaptak. A placebo effektust elősegítették a B csoport esetében a következő tényezők: azonnali hatás, színes, jóízű gyógyszerek, többféle, drága készítmény, mellékhatások fellépése. Eredmények: komoly mellékhatás egyik csoportban sem volt; nem volt szignifikáns az eltérés a visszaesések számában; statisztikailag kimutatható különbség nem volt a két csoport között. A fájdalom tartamát, a terápia idejét, az 1 éven belüli visszaesések számát vették figyelembe elsősorban, másodsorban az otoscopia, tympanomentria, audiogram eredményeit és a fájdalom intenzitását, tartalmát, frekvenciáját. A szerzőknek az a következtetése, hogy a gyermekkori otitis media nem minden esetében a homeopátiát kell alkalmazni, de biztonságos alternatívát jelent a kezelésben.

Számos olyan tanulmány jelent meg, amely a publikált klinikai vizsgálatokat veti össze, ezekre két példa. Walach és Righetti tanulmánya (28) nemcsak értékeli az eredményeket, hanem javaslatokat is tesz a homeopátiás vizsgálatok tervezéséhez. A homeopátiás klinikai vizsgálat tervezését nehezítik a homeopátiás gyógymód alapelveiből származó paradoxonok: két beteg ugyanolyan klinikai diagnózissal a homeopátiában kaphat két különböző szert; egy individuálisan helyesen kiválasztott monokomponensű készítmény egy adott betegnél több ?betegséget? képes meggyógyítani; két, eltérő betegségben szenvedő beteg meggyógyulhat ugyanattól a szertől, amennyiben az individuális tulajdonságok és tünetek hasonlóak. Szerintük az megfelelő kísérleti módszer a többszörös esetanalízis lehet, ahol figyelembe veszik a homeopátia lapját képező indivualizációt is, amennyiben: nagyszámú beteg áll rendelkezésre; a terápia pontosan dokumentált.

Egy összefoglaló, összehasonlító meta-analízis jelent meg a Lancet folyóiratban, amelyben 89 tanulmány eredményeit elemezték és vetették össze (29). A nagyon alapos, hosszas adatgyűjtés, szűrés, elemzés és statisztikai értékelés rövid ismertetése is meghaladná ennek a rövid áttekintésnek a kereteit. A szerzők értékelését idézzük: ?Meta-analízisünk eredményei nem egyeztethetők össze azzal a hipotézissel, miszerint a homeopátia klinikai alkalmazása során tapasztalt hatások teljes mértékben a placebo hatás következményei. Nem találtunk azonban a tanulmányokban elegendő bizonyítékot annak alátámasztására, hogy a homeopátia nyilvánvalóan hatékony lenne bármelyik klinikai állapot kezelésében. Indokoltnak tartunk további szigorú, szisztematikus kritériumok alapján történő homeopátiás kutatásokat?. Természetesen maga az analízist végző kutató csoport is meglepődött az eredményen, miszerint a homeopátia hatása nem placebo effektus.

Fontos továbbá megismerni a homeopátia mindennapi használatából adódó költség-hatékonységi vonatkozásokat is. Világszerte több, mint félmilliárd ember használják a homeopátiát nap, mint nap – az ő tapasztalatuk olyan nagyszámú, pozitív eredmény, amit vizsgálatokkal nehezen tudnánk reprodukálni. Csak Indiában 300ezer orvos használja a homeopátiát, akiknek bár van klasszikus orvosi képzettségük, elsősorban a homeopátiával gyógyítanak, és a megkérdezett orvosok 85%-a nem is kíván eltérni ettől a gyakorlattól. Németországban a lakosság 80%-a már próbálta a homeopátiát. Az USA-ban minden harmadik beteg választ alternatív gyógymódot, és 40 orvosi egyetem oktat többek közt homeopátiát is (30). A WHO (31,32), az EU (33) már elkötelezte magát a vizsgálatok, a gyógymód megismertetése és támogatása mellett.

Egy 2010-ben megjelent tanulmány a homeopátiának és az alternatív gyógymódoknak a költség-hatékonyságáról számol be. Hollandiában kimutatták, hogy azoknál a betegeknél, akiknek a körzeti orvosa ismeri a komplementer medicina módszereit, azoknál kisebb az egészségügyi ellátás költsége és tovább is élnek (34). Az adatokat 2006 és 2009 között, az Azivo biztosító, hozzávetőleg 150,000 egészségügyi ellátásra biztosított tagjánál gyűjtötték és vizsgálták. Az alacsonyabb költség a ritkább kórházi tartózkodásból és a kevesebb felírt gyógyszerből adódik. Mivel a különbség megmarad akkor is, amikor a szociális és gazdasági körülményekre korrigáltak, így ez a különbség nem ettől függ. Ennek lehetséges magyarázata az orvos-választás, vagyis azok az emberek, akik kevesebb orvosi beatkozást szeretnének, azok szívesebben választják a komplementer és alternatív orvoslást és inkább olyan orvost választanak, akiknek több az ismerete az alternatív és komplementer orvoslásról, és ebben az esetben kevesebb a gyógyszer túladagolás esélye és több figyelem irányul a megelőzésre és az egészségmegőrzésre. A költségeket illetően néhány esetben a különbség nagyobb, mint 30%.

És végül egy, 2010-ben megjelent eredmény, amely a homeopátiától függetlenül született, de segítséget adhat abban, hogy a homeopátia hatásának kialkulását értelmezni tudjuk.
Prof. Dr. Luc Montagnier, Nobel-díjas kutató előadása a 60th Meeting of Nobel Laureates eseményen. A HV vírus felfedezésében és kimutatásában ért el olyan eredményt, amely milliók életét mentette meg vagy tette elviselhetőbbé. A legújabb kutatásai keretében a vírusok, baktériumok kimutatása keretén belül azok DNS-ének reakcióit vizsgálja. Kimutatták, hogy néhány DNS szekvencia ? még ha az egy patogén baktériumé vagy vírusé ? képes kiváltani a víz nanométer távolságnyi speciális elrendeződését (35). Amikor eléggé hígítják vízben, ez a szerkezet alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzás tartományában emittál (1,000 – 3,000Hz tartományban), az ehhez szükséges gerjesztést a környezeti háttér megadja. A víz kétfázisú tulajdonságát leíró elméletnek megfelelően, a víz dipólusai képesek saját maguktól rendeződni, nagyon kis energia behatására, az összetartozó kvantum doménekbe képes fogadni és megtartani a biológiai információkat. Ennek a modellnek megfelelően jutottak el ahhoz a bizonyítékhoz, hogy néhány speciális DNS szekvencia képes átadódni, átsugárzódni a vízbe.

FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Homöopatishces Arzneibuch 2008. Deutscher Apotheker Verlag
2. Working Party on ?Control of Medicines and Inspections?. Guide to Good Manifacturing Practice (Brussels, July 1994., III/3701/91- EN, Draft 4)
3. NATURE 1988. 333(6176):816-8)
4. Br.J.Clin.Pharmac. 1988. 25. 439-444.
5. Haemostasis, 1993., 23:8-12.
6. Thrombosis Research, 1987. 47: 373-377.
7. J.Vet.hum.Tox., 36/1: 56-59.
8. Int.J. Immunother., 9: 169-180.
9. J.Med.Nucl.Biophy. 1992.. 16, 2:135-145.
10. Weingartner (1992): Homöopatische Potenze. Springer
11. E.Tyihák: Quaduple immune response of plants to pathogens: Formaldehyde/ozone idea and disease resistance, 64th Congress of LIGA Medicorum Homoeopathica Internationalis
12. Int.J. of Clin. Pharm. 35. (7) ? 1997 (296 ? 301)
13. Psychopharmacology 1986. 89(3): 338-9.
14. Kötschau: Zur wissenschaftichen Begründung der Homeopathie, verlag dr Wilmar Schwabe (1929)
15. Bayr: ?Kybernetische Denkmodelle der Homeopathie? HAUG Verlag (1982)
16. Gosau: Konzept für Biokybernetische Medizin. Biologische Medizin (1989)
17. Stacher: Ganzheitsmedizine, Universitatsverlag Wien (1991)
18. Deixler: Homöopathie ? ein fraktaler Vorgang? Österreichische Apothekerzeitung 1993.
19. Bergsman: Selbstorganisation- Chaos-Regulation. Bedeutung für die wissenschaftlishe und praktische Medizin (73): 70-73
20. E. Tyihák: Double Immune Response of Plants to Pthogens and its Biochemical Basis, Floriculture, Ornamental and Plant Biotechnology, Volume III. (2006)
21. International Journal of High Dilution Research (http://www.feg.unesp.br/~ojs/index.php/ijhdr/index)
22. Kiene H.: Placeboeffekt in klinischen Studien. Sinn und Unsinnn der Verblindung. Allgemeine Homöopatishce Zeitung 238 (1993), 4. 139-146.
23. Vithoulkas G.: Homeopathic Experimentation: The Problem of Double ? Blind Trails und Some Suggestions, J. of Complementery medicine 1985. 1:10-15.
24. NATURE 1988. 18. August 334 (559)
25. NATURE 1988. 15. September 335 (200)
26. NATURE 1988. 28 July 334 (287)
27. Inflammation Research. 2004. 53. 181-188)
28. Klin. Wochenschr. (1996), 108/20: 654-663.
29. LANCET, 1997., 350: 834-43.
30. JAMA, March 4., 1988. Vol. 279.No.9.
31. http://www.who.int/medicines/icdra/en/
32. http://apps.who.int/bookorders/anglais/detart1.jsp?sesslan=1&codlan=1&codcol=15&codcch=614
33. http://www.homeopathyeurope.org/, http://www.epha.org/a/1729
34. Patients Whose GP Knows Complementary Medicine Have Lower Costs and Live Longer; Peter Kooreman, Erik Baars (www.members.ziggo.nl)
35. http://www.lindau-nobel.org/AbstractDetails.AxCMS?AbstractID=1102

Még több Kutatások

Homeopátiás esettanulmány: Recidiváló nőgyógyászati fertőzés

A következő eset példázza, hogy a homeopátiás és az allopátiás kezelés erősítik egymás hatását, együttes alkalmazásuk révén a beteg gyorsabb gyógyulását tapasztalhatjuk.

24 éves nőbeteg jelentkezett a rendelésen. 5 éve perzisztáló nőgyógyászati fertőzései, folyása, alhasi fájdalmai jelentkeztek, amelyek eddig terápia rezisztensnek bizonyultak.
Két éve szült, jelenleg is szoptat, emiatt bőséges, kevésbé irritáló sárgászöld folyását nőgyógyásza nem kielégítő effektivitással tudja kezelni.

1. konzultáció 
Nevezett nagyon vékony alkatú, csöndes, szorongó, depresszióra hajlamos, zárkózott fázékony fiatalasszony. Kis terhelésre is izzadékony, főleg, ha szorong. Régebben sportolt, most kicsi gyermeke miatt nincs rá ideje.
Kórelőzményben néhány húgyúti infekció, gombás fertőzések, allergiás asztma, gyerekkorban dermoid cysta műtét szerepelnek. Bőrén sok az anyajegy, lábain kezdődő varicositas látható.
A hüvelyváladék tenyésztésekor normál flóra nem, csak E.coli és Enterococcus tenyészett ki.

Javasolt homeopátiás terápia
Thuya 30 CH naponta 1×10 golyó
Sepia 15 CH heti 1×10
Mercurius solubilis 9 CH napi 2×5 golyó

2. konzultáció (1 hónap múlva)
A beteg elmondja, hogy folyása keveset csökkent, de már egyáltalán nem irritáló jellegű.

Javasolt homeopátiás terápia
Thuya 30 CH naponta 1×10 golyó
Sepia 15 CH heti 1×10
E. coli bacillinum D 30 napi 1×5, amelyet 10 ampulla gynevac injekcióval egészíthetünk ki, heti egyszeri adással.

3. konzultáció (2 hónappal később)
A beteg folyása, alhasi fájdalmai lényegesen enyhültek. Hüvelyváladékából csak E.coli tenyészett ki, kis telepszámmal.

Javasolt homeopátiás terápia
Thuya 30 CH naponta 1×10 golyó
Sepia 15 CH heti 1×10
E. coli bacillinum D 30 napi 1×5
Gyneflor kúp
Uro-vaxom capsula (mivel a beteg a szoptatást befejezte)

4. konzultáció (2 hónappal később)
A páciens tünet és panaszmentes. Hüvelyváladékából a normál flórán kívül más nem tenyészett ki. Terápia elhagyása.

5. konzultáció a beteg végleges gyógyulását igazolta
Mit, miért?
Thuya ? az évek óta fennálló progrediáló panaszok, nyálkahártya gyulladás és az anamnézisban szereplő dermoid cysta miatt.

Sepia ? alkati szerként, a recidíváló urogenitális fertőzések és az allergiás asztma miatt

E. coli bacillinum ? a Coli fertőzés miatt bioterápiás szerként

Mercurius solubilis- vulvovaginitis, mely sárgászöld folyással, viszketéssel jár.
Dr. Buki Mária
belgyógyász, háziorvos, homeopata

Még több Esettanulmányok

Légúti allergiák kezelése homeopátiával a kutatások áttekintése

Forrás:
A Review of Homeopathic Research in the Treatment of Respiratory Allergies
Dana Ullman, MPH (Homeopathic Educational Services, www.homeopathic.com);
Michael Frass, MD (Vienna Medical School)
LIGA Congress, 2010. Los Angeles
Dana Ullman, MPH (Homeopathic Educational Services, www.homeopathic.com );
Michael Frass, MD (Vienna Medical School)
Tematikáját és történetét tekintve a homeopátia és a modern allergia kezelés nagyon sok hasonlóságot mutat. A hagyományos deszenzibilizálás és a homeopátia is a hatóanyag kis adagaival dolgozik. Érdekes, hogy homeopata orvos volt, aki megtalálta, hogy a szénanáthát pollen okozza, és ő volt annak a San Francisco-i három orvosnak az egyike, akik a American Academy of Allergy-t alapították.

A szerzők több, magas impakt faktorú újságban megjelent összehasonlító tanulmányt tekintenek át.

A klinikai vizsgálatok és a laboratóriumi vizsgálatok bizonyítékai arra mutatnak, hogy a homeopátiás szerek hatásosak a légúti allergia kezelésében. Mivel a klinikai vizsgálat minősége fontos annak értékelésekor, ezért magas színvonalú vizsgálatokat választottunk az áttekintő tanulmányunk tárgyául. Három, a homeopátiás kezelés hatásosságát vizsgáló meta-analízist közöltek magas impakt faktorú újságokban (Linde K Clausius N. Ramirez G et al. Are the clinical effects of homoeopathy placebo effects? A meta-analysis of placebo-controlled trials. Lancet 1997;350:834-843.; Shang A, Huwiler-Muntener K, Nartey L, et al. Are the clinical effect of homoeopathy placebo effects? Comparative study of placebo-controlled trials of homoeopathy and allopathy. Lancet 2005;366:726-732.; Kleijnen J, Knipschild P, ter Riet G. Clinical Trials of Homoeopathy. BMJ 1991; 302:316-323.).

Néhány klinikai vizsgálat nem a hasonlóság elve alapján kiválasztott homeopátiás szer hatását vizsgálja, hanem az izopátiás szer hatását. Az izopátiás kezelés során azt a szert használják fel, amely kiváltja a tüneteket. Például ilyen izopátiás kezelés lehet, amikor a házipor atka allergia esetében a házipor atka homeopátiás adagját adják, vagy szénanátha tüneteinek kezelésére virágpor és fű homeopátiás adagját alkalmazzák.

Nincs a klasszikus homeopátiás kezelés és az izopátiás kezelés hatását vizsgáló összehasonlító vizsgálat, habár a két kezelési mód szereinek készítése azonos.

Négy héten keresztül, kettős-vak klinikai vizsgálatokban hasonlították össze a placebo-t a homeopátiás szerrel, szezonális allergia esetén, február és május között.
A kezelt csoport homeopátiás szert kapott, amit az adott területen előforduló, leggyakoribb allergénekből készítettek, 40 beteg vett részt a vizsgálatban, 26-63 évesek, közepesen erős ? súlyos szezonális allergiás rhinitis-el. Az eredményt az allergiára speciálisan megalkotott kérdőívet használtak (rhinoconjunctivitis quality-of-life questionnaire (RQLQ), és az élet minőségét vizsgáló skálán vizsgálták (Medical Outcomes Study Short Form-36 (MOS SF-36)) és a munkaképességet vizsgáló skála (work productivity and activity impairment (WPAI) questionnaire). Mindhárom skála szignifikáns pozitív változást mutatott a homeopátiával kezelt csoportban, a kiindulástól, négy hét múlva, a placebo-hoz képest (p < 0.05). A vizsgálat során nem számoltak be mellékhatásokról a kezelés során. Ezek a megállapítások ezt mutatják, hogy a szezonális allergiás rhinitis esetében a homeopátiás kezelés hatásos abban a tekintetben, hogy csökkenti a tüneteket és javítja az élet minőségét.

Egy másik, kettős-vak kontrollált vizsgálat 51 betegnél (kezelt n=24, placebo n=27) értékelte a homeopátiás szer hatását, szezonális allergiás rhinitis esetében. A vizsgálatot négy orvos végezte a betegeinél egy kórházi fül, – orr, – gégészeti osztályon.
A beteg által legerősebb allergiás tünetet kiváltó szert kapta a beteg C30-as potenciában (hagyományos bőr teszt során meghatározottan), háromszor.
A kezelt csoport javulása a kiinduláshoz képest az orrfolyás tekintetében átlagosan 21% volt, összehasonlítva a placebo csoport 2%-val, a randomizáció harmadik és negyedik hetében (átlag különbség 19.8 L/min; 95% konfidencia érték [CI] 10.4?29.1; p=0.0001).

A Lancet-ben megjelent tanulmány egy 8 hetes vizsgálat volt, amely során az asztma homeopátiás kezelését vizsgálták. A kettős vak kontrollált vizsgálat 28 beteget von be 8 héten keresztül, négy hetes placebo bevezetővel.
Minden vizsgálati alanynál elvégezték a hagyományos allergia tesztet és a szerológiai vizsgálatokat, hogy megállapítsák, a beteg melyik anyagra a leginkább érzékeny.
A homeopátiával kezelt betegek az allergén C30-as formáját kapták. A leggyakoribb anyag, amely erős reakciót váltott ki, az a háziporatka volt.
Szignifikáns javulást írtak le már az első héten belül, azoknál a betegeknél, akik a hagyományos allergia teszten számukra leginkább allergénnek talált anyag homeopátiásan elkészített formáját kapták. A kezelés eredménye azt mutatja, hogy 11-ből 9, homeopátiával kezelt javult, amíg a javulás aránya a placebo csoportban csak 13-ból 5. Az általános különbség a javulásban a vizsgálat négy hete alatt 33%.
A homeopátiás csoport a PC20 teszt által kimutatott reaktivitálsban is nagyobb mértékű javulást mutatott, mágpedig 53%-ot a 7%-al szemben. A meta-analízise a három tanulmánynak megerősíti azt a tényt, hogy a homeopátia hatásos a placebo-val szemben (p = 0.0004).

A homeopátia lehetséges alternatívát ad a légúti allergiák konvencionális kezelésével szemben. Akár a pollen keverék készítményeket, vagy a személyre szabottan választott homeopátiás alkati szert írhatják fel a személyes történet, a tünetek összessége, és a fenálló aktuális fizikai tünetek alapján. A homeopátia hatásos a szénanátha, az allergiás rhinitis és az asztma kezelésében. A homeopátia hatásossága egyértelmű a placebo-val szemben, további vizsgálatok szükségesek a homeopátia hatásosságának értékelésére az allergiás betegek kezelésében.
Irodalom
1. Reilly D, Taylor MA, McSharry C, Aitchison T. Is homoeopathy a placebo response? Controlled trial of homoeopathic potency, with pollen in hayfever as model. Lancet October 18, 1986; ii: 881-886.
2. Cohen SG. The American Academy of Allergy: a historical review. J Allergy Clin. Immunol 1979;64: 332-333.
3. Ullman, D. The homeopathic revolution: why famous people and cultural heroes choose homeopathy. Berkeley: North Atlantic, 2007.
4. Bellavite P, Ortolani R, Pontarollo F, et al. Immunology and homeopathy. 4. Clinical studies-
part 2. eCAM 2006;3:397-409.
5. Linde K Clausius N. Ramirez G et al. Are the clinical effects of homoeopathy placebo effects? A meta-analysis of placebo-controlled trials. Lancet 1997;350:834-843.
6. Bonhoft G, Wolf U, von Ammon K, et al. Effectiveness, safety and cost-effectiveness of homeopathy in general practice?summarized health technology assessment. Forsch Komplementarmed 2006;13(suppl 2):19-29.
7. Witt CM, Bluth M, Albrecht H, et al. The in vitro evidence for an effect of high homeopathic potencies–a systematic review of the literature. Complement Ther Med 2007;15:128-138.
8. Bellavite P, Ortolani R, Conforti A. Immunology and homeopathy. 3. Experimental studies on animal models. eCAM 2006;3:171-186.
9. Frass M, Dielacher C, Linkesch M, et al. Influence of potassium dichromate on tracheal secretions in critically ill patients. Chest 2005;127:936-941.
10. Frass M, Linkesch M, Banyai S, et al. Adjunctive homeopathic treatment in patients with severe sepsis: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial in an intensive care unit. Homeopathy 2005;94;75-80.
11. Vickers AJ, Smith C. Homoeopathic Oscillococcinum for preventing and treating influenza and influenza-like syndromes (Cochrane Review) The Cochrane Library, Issue 4, 2005.
12. Shang A, Huwiler-Muntener K, Nartey L, et al. Are the clinical effect of homoeopathy placebo effects? Comparative study of placebo-controlled trials of homoeopathy and allopathy. Lancet
2005;366:726-732.
13. Letters. Are the clinical effects of homeopathy placebo effects? Lancet 2005; 366:2082-2084.
14. Frass M, Schuster E, Muchitsch I, et al. Asymmetry in The Lancet meta-analysis. Letter to the Editor. Homeopathy 2006;95:52-53.
15. Ludtke R, Rutten ALB. The conclusions on the effectiveness of homeopathy highly depend on the set of analyzed trials. J Clin Epidemiol 2008;61:1197-1204.
16. Rutten ALB, Stolper CF. The 2005 meta-analysis of homeopathy: the importance of post-publication data. Homeopathy 2008;97:169-177.
17. Vithoulkas G. The science of homeopathy. New York: Grove, 1980.
18. Kleijnen J, Knipschild P, ter Riet G. Clinical Trials of Homoeopathy. BMJ 1991; 302:316-323.
19. Wiesenauer M, Gaus W. Double-blind trial comparing the effectiveness of the homeopathic preparation of Galphimia potentisation D6, Galphimia dilution 10-6, and placebo on pollinosis. Arzneimittelforschung 1985;35:1745-1747.
20. Wiesenauer M, Haussler S, Gaus W. Pollinosis: Therapie mit Galphimia glauca. Fortschr Med 1983;101:811-814.
21. Wiesenauer M, Ludtke R. A meta-analysis of the homeopathic treatment of pollinosis with Galphimia glauca. Forsch Komplementarmed 1996;3:230-234.
22. Weiser M, Gegenheimer LH, Klein P. A randomized equivalence trial comparing the efficacy and safety of Luffa comp.-Heel nasal spray with Cromolyn sodium spray in the treatment of seasonal allergic rhinitis. Forsch Komplementarmed 1999;6:142-148.
23. Kim LS, Riedlinger JE, Baldwin CM, et al. Treatment of seasonal allergic rhinitis using homeopathic preparation of common allergens in the southwest region of the US: a randomized, controlled clinical trial. Ann Pharmacother 2005;39:617-24.
24. Reilly D, Taylor M. Potent placebo or potency? A proposed study model with initial finding using homoeopathically prepared pollens in hayfever. Br Homeopath J 1985; 74,2:65-74.
25. Taylor MA, Reilly D, Llewellyn-Jones H, et al, Randomised controlled trial of homoeopathy versus placebo in perennial allergic rhinitis with overview of four trial series. BMJ 2000;321:471-476.
26. This week in the BMJ. Homoeopathic dilutions may be better than placebo. BMJ 2000;321:0.
27. Reilly D, Taylor MA, Beattie NG, Campbell JH, McSharry C, Aitchison TC, Carter R, Stevenson RD. Is evidence for homoeopathy reproducible? Lancet 1994;344:1601-1606.
28. Lewith GT, Watkins AD, Hyland ME, et al. Use of ultramolecular potencies of allergen to treat asthmatic people allergic to house dust mite: Double blind randomized controlled clinical trial. BMJ 2002;324:520-523.
29. Reilly D, When is useful improvement a waste of time? Double positive paradox of negative trials. BMJ 2002; 325:42. Rapid reply: Reilly D, A pilot design of diluted power. It might prove effectiveness, but it does not disprove efficacy. http://www.bmj.com/cgi/eletters/324/7336/520
30. Aabel S. Prophylactic and acute treatment with the homeopathic medicine Betula 30C for birch pollen allergy: a double-blind, randomized, placebo-controlled study of consistency of VAS responses. Br Homeopath J 2001;90:73-78.
31. Launs0 L, Kimby CK, Henningsen I, F0nneb0 V. An exploratory retrospective study of people suffering from hypersensitivity illness who attend medical or classical homeopathic treatment. Homeopathy 2006;95:73-80.
32. Frenkel M, Hermoni D. Effects of homeopathic intervention on medication consumption in atopic and allergic disorders. Altern Ther Health Med 2002;8:76-79.
33. White A, Slade P, Hunt C, Hart A, Ernst E. Individualised homeopathy as an adjunct in the treatment of childhood asthma: a randomised placebo controlled trial. Thorax 2003;58:317-321.
34. Fisher P, Chatfield K, Mathie R. Homeopathy in childhood asthma. Thorax 2003;58:827.
35. Poitevin B, Davenas E, Benveniste J. In vitro immunological degranulation of human basophils is modulated by lung histamine and apis mellifica. Brit J Clin Pharmacol 1988;
25:439-444.
36. Davenas E, Beauvais F, Amara J, et al. Human basophil degranulation triggered by very dilute antiserum against IgE. Nature 1988;333:816-818.
37. Maddox J, Randi J, Stewart W. ‘High dilution’ experiments a delusion. Nature 1988; 334:287?290.
38. Hirst SJ, Hayes NA, Burridge J, et al. Human basophil degranulation is not triggered by very dilute antiserum against human IgE. Nature 1993;366:525-527.
39. Belon P, Cumps J, Ennis M, et al. Inhibition of human basophil degranulation by successive histamine dilutions: Results of a European multi-centre trial. Inflamm Res 1999; S17-S18.
40. Brown V, Ennis M. Flow-cytometric analysis of basophil activation: inhibition by histamine at conventional and homeopathic concentrations. Inflamm Res 2001;50 (suppl 2): S47-S48.
41. Belon P, Cumps J, Ennis M, et al. Histamine dilutions modulate basophil activity. Inflamm Res 2004;53:181-188.
42. Guggisberg AG, Baumgartner S, Tschopp CM, Heusser P. Replication study concerning the effects of homeopathic dilutions of histamine on human basophil degranulation in vitro. Complement Ther Medicine 2005;13:91-100.
43. Chirumbolo S, Brizzi M, Ortolani R, Vella A, Bellavite P. Inhibition of CD203c membrane up-regulation in human basophils by high dilutions of histamine: a controlled replication study. Inflammation Research 2009;58:755-764.
44. BBC Horizon, Homeopathy: The Test. November 26, 2002.
http://www.bbc.co.uk/science/horizon/2002/homeopathy.shtml
45. Stossel John. Homeopathic Remedies: Does water remember? January 30, 2004.
http://abcnews.go.com/2020/GiveMeABreak/story?id=124309&page=3
46. Email from Professor M. Ennis to Dana Ullman. December 9, 2003. http://www.homeopathic.com/articles/view,55
47. Brizzi M, Elia V, Trebbi G, Nani D, Peruzzi M, Betti L The Efficacy of Ultramolecular Aqueous Dilutions on a Wheat Germination Model as a Function of Heat and Aging-Time. Evid Based Complement Alternat Med. 2009 Dec 22. http://ecam.oxfordjournals.org/cgi/content/full/nep217v1
48. Mollinger H, Schneider R, Walach H. Homeopathic Pathogenetic Trials Produce Specific Symptoms Different from Placebo. Forsch Komplementmed 2009;16:105-110.

Még több Kutatások

Őszi megfázások, légúti betegségek kezelése

Influenza, megfázás, köhögés, arcüreg-, torokgyulladás?

Időpont: Minden hónap első csütörtökén, legközelebb 2013. október 3., 14.00-17.00

Helyszín: CEDH Hungária Kft.

1111 Budapest, Bartók Béla u.28. I/1.

Fizetés: átutalással (UNICREDIT BANK: 10918001-00000093-05100002)

Még több Nincs kategória

Homeopátiás esettanulmány: Popsi ekcéma sikeres kezelése homeopátiával

Panasza:
4 éves kislánynak 3 éve jelentkeztek ekcémás panaszai. A bőrtünetetek száraz, érdes, rózsaszínes foltok, melyek a popsiján mko-m nagy kiterjedésben láthatók, de a comb elülső részén, a sípcsontján is találhatóak. Időnként, amikor belobban a folyamat, akkor a mellkason és az alkar feszítő oldalán is megjelennek a bőrjelenségek, de nem viszketnek. Elocomos és Hydrocortisonos hígított kenőcsök használatára a panaszok mindig eltűnnek, de a kezelés abbahagyása után rögtön megjelennek az érdes foltok. Nyaranta spontán javulás mutatkozik.

Anamnézis
Nem beteges, 1 éve jár oviba, évente egyszer van enyhe lefolyású felső légúti hurutja. Oviba szoktatáskor egy alkalommal cystitise zajlott.

Morfológia
Nem sovány, kerekded, pirulós arcú gyermek

Kikérdezés
Étvágya jó, a húsos ételeket, tejtermékeket, péksüteményt szereti, gyümölcsöt, zöldséget kevésbé. Néha nyalogatja a sót, paradicsomot, paprikát nyersen megeszi.
Emésztése jó, nem volt hasfájós, néha bogyós a széklete. Melege van, hamar lizzad, a fején és testszerte is.

Alváskor kitakarózik, jól alszik, reggel barátságos.
Herpesze, aphtája nem volt.

Magatartás
Szereti az ovit és a gyerekekkel szívesen játszik, idegen helyen kell egy kis idő, amíg feloldódik. Szerepelni nem szeret, ha megüti magát, puszit kér és hamar megnyugszik. Kisegyensúlyozott kisgyerek.

Terápia:
Ca-carbinicum 15 CH hetente 1×10 szem szerdánként
Sulfur 15 CH hetente 1×10 szem vasárnap reggel
Psorinum C30 hetente 1×10 szem vasárnap esténként

Arnica 9 CH napi 1×5 szem
Belladonna 9 CH napi 1×5 szem

A tejivás csökkentése javasolt, de erjesztett tejtermékek továbbra is fogyaszthatók.

Mit, miért?
Ca-carbinicum: alkati kezelés a hajlam csökkentésére
Sulfur: alkati kezelés, a bőr méregtelenítésére
Psorinum: katalizáló szer
Arnica: a bőr érdes, felhorzsolt jellege miatt
Belladonna: az enyhe bőrgyulladásos tünetek miatt
1. konzultáció 1,5 hónappal később
Az ekcémás foltok teljesen eltűntek

Terápia:
Sulfur 15 CH 1×10 szem 1.vasárnap
Ca-carbinicum 15 CH 2.vasárnap felváltva

2. konzultáció 2 hónappal később
A gyermek tünetmentes
Terápia:
Sulfur 15 CH havi 1 dózis
Ca-carbinicum 15 CH havi 1 dózis
Két különböző vasárnap még 2 hónapon át.

Dr. Zarándi Ildikó
Belgyógyász, homeopátiás orvos

Még több Esettanulmányok

Homeopátiás esettanulmány: Iskolás gyermek szorongása

A beteg jelenlegi panaszai:
Z.A 8 éves első osztályos kislányt édesanyja azért hozza, mert állandóan szorong, izgul az iskolában. Maximalista, ő akar a legjobb lenni az órákon, de szorongása miatt nem tud jól teljesíteni. Ha valami rosszul sikerül, azonnal sírva fakad. Szorongva megy az iskolába, délelőttönként fáj a feje. Egyik tanár nénijétől sem tart.
Időnként éjjel felébred, rosszat álmodik.

Morfológia:
Vékony alkatú kislány

Magatartási tünetek:
Csendes, befelé húzódó típus. Duzzogós, könnyen megsértődik. Nehezen barátkozik, két kis barátnőjéhez nagyon kötődik.
Precíz, pontos, rendszerető típus.
Nagyon szereti a szőrös állatokat.
Kötődik édesanyjához, bújós, félénk, könnyen elpirul. Édesanyjához hasonlóan szorongó típus.

Modalitások:
Feltűnően kevés folyadékot iszik. Mindig melege van, szeret a szabadban játszani.

1. konzultáció
Terápia:
Pulsatilla 15 CH, heti 3×5 golyó
Arsenicum album 15 CH, heti 3×5 golyó
Staphysagria 30 CH, este 1×5 golyó
Gelsemium 30 CH reggel iskolába indulás előtt 5 golyócska

2. konzultáció
A gyermek szorongása lényegesen enyhült, megszűnt délelőtti fejfájása. Jobban alszik, rossz álmai elmúlta. Teljesítménye javult, de jegyei még nem tükrözik tudását.

A terápia során alkalmazott homeopátiás szerek:

Pulsatilla 15 CH, heti 1×10 golyó
Arsenicum album 15 CH, heti 1×10 golyó
Gelsemium 30 CH reggel 1×5
Staphysagria 15 CH, este 1×5 golyó
Az iskola befejezése után, nyáron gyógyszer nem kell, hogy szedjen.

3. konzultáció
A gyermek iskolaváltás előtt áll, most nagyon izgul, fél, szorong az új környezettől.

A terápia során alkalmazott homeopátiás szerek:

Pulsatilla 15 CH, heti 1×10 golyó
Arsenicum album 15 CH, heti 1×10 golyó
Gelsemium 15 CH reggel 1×5
Staphysagria 15 CH, este 1×5 golyó

4. konzultáció
A kislány jól beilleszkedett, nem szorong, kicsit nyitottabbá vált, vannak új barátai. Az órákon már mer szerepelni, szóban felelni, nem sírja el magát.

A terápia során alkalmazott homeopátiás szerek:

Arsenicum album 15 CH, heti 1×10 golyó
Pulsatilla 15 CH, heti 1×10 golyó

5. konzultáció
A gyermek felszabadult, bár mindig igyekszik maximálisan megfelelni, teljesítni. Felszabadult, nem szorong. Kitűnő bizonyítványt produkált.
Javasolt a homeopátiás terápia elhagyása, panasz esetén kontroll.

Mit, miért?

Pulsatilla
Alkati szerként a gyermek félénksége, édesanyjához való ragaszkodása, pirulása, vigasztalásra javuló állapota, túlérzékenysége miatt. (könnyen elsírja magát)

Arsenicum album
A gyermek szorongása, megfelelési kényszere, rendszeretete, aprólékossága, éjaszaki felriadása miatt.

Gelsemium
Az iskolától való félelme, szorongása, a szorongás miatti fejfájás, leblokkolás kezelésére.

Staphysagria
A feszültség oldására, az alvászavarok, a frusztráltság, sértődékenység, aggodalom kezelésére.

Dr. Buki Mária
Belgyógyász, háziorvos, homeopata

Még több Esettanulmányok