Csontritkulás ellen homeopátiával
A csontritkulást sokan az időskor természetes velejárójának tekintik, pedig ez az elváltozás más korosztályokat is érinthet, sőt, a legidősebbek számára is elkerülhető lenne. Megelőzésében a homeopátia is segíthet!
A WHO a csontritkulást tekinti a halálozási statisztikák élén járó szív-, érrendszeri és daganatos betegségek mellett az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémának. Az oszteoporózis világszerte mintegy kétszázmillió embert érint, Magyarországon pedig csaknem egymillió főre becsülhető a betegek száma. Egyre nő a csontritkulás következtében bekövetkező csonttörések száma is: évente több tízezer csigolyatörés, kartörés és mintegy 15 ezer csípőtáji törés történik a csontok meggyengülése, porózusossá, sérülékenyebbé válása miatt. Az oszteoporózisos esetek száma napjainkban emelkedik, mivel a csontritkulás a civilizációs betegségek közé tartozik, a modern életforma nem kedvez a csontok egészségének. Pozitívabb oka is van az esetszámok emelkedésének: a várható élettartam a fejlett országokban egyre magasabb, így mind többen élnek meg olyan magas életkort, amellyel a csontok fokozatos, lassú tömegvesztése valóban együttjár. Az érintettek mintegy kétharmada nő – ennek hormonális okai vannak -, de a csonttömegvesztés a férfiakat is veszélyezteti.
A néma járvány
A szakemberek a csontritkulást „néma járványnak” is nevezik, mert egészen hosszú ideig nem mutat semmilyen látható tünetet, legfeljebb szűrővizsgálaton, műszeres csonttömegmérésnél vagy az első csonttöréses baleset következtében derül ki. Többnyire csak előrehaladott állapotban diagnosztizálják, amikor már a csontszövet sérülékennyé vált, illetve amikor már fájdalmak, testtartásváltozás és a testmagasság csökkenése is jelzi. A csontok szerves állományába beépülő kalcium biztosítja a csontok szilárdságát. Ha a kalcium utánpótlása, felszívódása nem megfelelő, akkor a csontok össztömege, szilárdsága és teherbírása csökken, egy idő után pedig a „törésküszöböt” is elérheti, amikor már viszonylag kis erőbehatásra, egy rossz mozdulat következtében is eltörhet a csont. Előjelzések szerint a modern életformát élő ötven körüli nők körülbelül 40 százaléka, a férfiaknak pedig több mint egytizede számolhat azzal, hogy élete hátralevő részében valamilyen csontritkulásból adódó csonttörést szenved majd el. Ráadásul az első csigolyatörés után tízszeresére is nőhet egy újabb hasonló törés kockázata.
A megelőzés kulcsa a mozgás és a kalcium
Sajnos, az emberek többsége csak akkor kezd el foglalkozni a problémával, ha már megtörtént a baj, pedig a megelőzés nagyon fontos, nem lehet elég korán kezdeni. Aggasztó például, hogy a tizennégy éves kamaszlányok több mint felének a kalciumbevitele a szükséges mennyiség 70 százalékát sem éri el. Márpedig a csontritkulás jellemzően azon betegségek közé tartozik, amelyeknél a megelőzés sikeresebb lehet, mint a kezelés!
Az egészséges csontozat kialakulásában és megőrzésében az egészséges táplálkozásnak és a megfelelő testmozgásnak kiemelt jelentősége van, emellett a csontritkulás prevenciójában nagy szerepet kaphatnak a szöveti sók is. A csontok a maximális sűrűségüket és szilárdságukat, az ún. csúcscsonttömeget általában a húszas évek végére érik el, egy darabig stagnálnak, majd lassú csökkenésbe kezdenek. A nőknél a menopauza felgyorsítja a folyamatot, mert a hormonális változások a kalciumháztartásukra is hatnak. Rendszeres ásványi só bevitellel azonban sokat segíthetünk ezen a helyzeten is.
A csontritkulás jelei az arcon: kalcium-fluorid és kalcium-foszfát
Talán kevésbé köztudott, hogy vannak olyan apró eltérések az arcon, amelyekből következtetni lehet a szervezet kalciumháztartásának felborult egyensúlyára. A dr. Wilhelm Schüssler által felállított arcdiagnosztika már akkor is jelez, amikor még nem alakult ki betegség, de szervezetünk kalciumháztartása zavart szenved. A kalcium-fluorid hiányának egyik jele például az arc korai öregedése. Ilyenkor jellemzőek még a szem körüli szarkalábak és az úgy nevezett kockaredők is, melyek a belső szemzugban egymást keresztező redőcskék, ráncocskák formájában figyelhetők meg. Fontos hiányra utaló jel az is, ha áttetszőek a fogvégek, romlékonyak a fogak, viaszos az arcbőr és fehér foltok tűnnek fel a körmön. Ezeknél a jeleknél kevésbé markánsak a kalcium-foszfát hiánytünetei, melynek fő jellemzője a “viaszos arcbőr” és a fehér foltok megjelenése a körmökön.
Ha az arcdiagnosztikai jelek kalcium-foszfát hiányra utalnak, ajánlatos emelni az étrenddel történő kalciumbevitelt is, illetve két-három hónapig, napi váltásban érdemes szedni kalcium-fluoridot és kalcium-foszfátot. Mindkét só segíti a kalcium felszívódását és beépülését a csontozatba. Enyhe csontritkulás kezelésére önmagukban is alkalmasak, míg előrehaladott állapotban a hagyományos terápiát egészíthetik ki. Ezeket a szöveti sókat a homeopátia csontkinövés, krónikus ízületi fájdalmak és ízületi kopások esetén Siliceaval kiegészítve ajánlja alkalmazni.