A szénanátha összetett betegség
A szénanátha, országunkban korunk népbetegségének számit!
Tavasz kezdetén érdemes elkezdeni a felkészülést a nyári szénanáthás időszakra.
Arra, hogy összetett betegségről van szó, többek között az is utalhat, hogy Európa több országában, amelyek mezőgazdaságilag, illetve növényállomány szempontjából hozzánk hasonlóak, nem ölt olyan “járványos” méreteket ez az allergiás betegség, mint nálunk. Ezért feltétlezhető, hogy nem csak a gyomként egyre terjedő parlagfű, vagy egyéb pollenek hibáztathatók a betegség kialakulásáért, hanem fontos szerep jut szervezetünknek, alkatunk reakciómódjának, valamint a bennünket körülvevő külső és belső környezeti stressznek, illetve az erre történő egyéni reagálási módnak is.
Belgyógyászati szempontból a szénanáthát az orrnyálkahártya, a szem kötőhártyájának és a garatnyálkahártyának a fokozott válaszkészsége jellemzi. Az ebből kifejlődő asztmás panaszok a légcső és a hörgők fokozott válaszkészségéből adódnak, amelyek a légutak változó súlyosságú beszűkülésében nyilvánulnak meg. A kiváltó okok a levegőben szálló fák, füvek, és gyomok pollenjei. A hagyományos gyógyszereket a tünetek csökkentésére, enyhítésére adják a tünetek jelenlétekor, több-kevesebb eredménnyel, és az adagoláskor figyelembe kell venni a lehetséges mellékhatásokat is.
Ezzel szemben a homeopátiás kezelés más megoldást kínál: már megelőzésre is alkalmas e gyógymód a tünetmentes időszakban, ilyenkor előnyös elkezdeni az egyénre leginkább jellemző alkati szer szedését, mellette érdemes a megfelelő bioterápiás szert is rendszeresen, de ritkán adagolni (pl: heti, vagy havi egyszeri alkalommal 10 golyócska).
Ezzel lehet befolyásolni, csökkenteni a beteg alkatára jellemző túlzott, heves reakciómódot a virágporokra, harmonizálni a szervezet müködését. A tünetek felléptekor az egyéni panaszoknak megfelelően számos tüneti szer jön szóba: ezek mellékhatások nélkül tudják jelentősen csökkenteni, vagy megszüntetni a kínzó, kellemetlen tüneteket.
Nézzünk néhány példát a tüneti szer választására. Gyakran használható az Allium Cepa (a vöröshagymából készül), amely a sorozatos tüsszentés, bő, maró, vizes orrfolyás, szemkönnyezés szere, a Sabadilla (a hunyorból készül), amely a rohamokban fellépő tüsszögésnél, orrdugulásnál, szájpadlásviszketésnél, fokozott szagérzésnél (különösen érzékeny a virágillatokra) javasolható. A Pulsatilla (a kökörcsinből készül), az orrnyálkahártya- gyulladások jó szere, amely nappal orrfolyással, éjjel orrdugulással jár, a tünetek hüvős levegőre javulnak, bár az egyén inkább fázós. A Nux vomica (a farkasmaszlagból készül) főleg a reggelente jelentkező kevés orrfolyással járó, de annál intenzivebb tüsszögéseknél, és a szabad levegőn kialakuló orrdugulásnál használható. Érdemes megemliteni még az Euphrasiát (szemfű), amely a maró, bőséges könnyezésnél, szemviszketésnél, a szem égő érzésénél, reggeli náthánál igen jó hatású.
Fontos megemlíteni, hogy a hagyományos gyógyszeres terápia jól megfér a homeopátiás gyógyszerezéssel, kombinálni is lehet őket.
A szénanátha homeopátiás felfogásban egy krónikus állapot akut kifejeződése, ezért gyógyitása összetett feladat, mind az akut, mind a krónikus betegségre vonatkozó szabályok érvényesek. Érdemes tehát már tavasszal felkészülni az allergiás náthára, felvérteződni a homeopátia szelid eszközeivel.
Zarándi Ildikó, belgyógyász-homeopátiás orvos