Gábor Fruzsina PhD.
szakgyógyszerész, homeopata
Secretary for Pharmacy, Liga Medicorum Homoeopathica Internationalis (http://liga.iwmh.net/index.php?menuid=1&reporeid=194)
ELMÉLETI ALAPOK
Hahnemann kezdett bele először olyan vizsgálatokba, aminek során önkénteseken figyelte meg és írta le következetesen egy anyagnak a hatásait. Kezdetekben elég nagy adagban adta a kérdéses szert, vagyis allopátiás adagban, de sokéves tapasztalata alapján kezdte csökkkenteni a betegeknek és a vizsgálatai során az önkénteseknek adott anyagok adagját. Ma pontosan előírt módon, körülmények között és adagban adható a vizsgálatok során az adott, vizsgálandó anyag. Ezeknek a leírásoknak az összességét hívják gyógyszerképnek. A gyógyszerkép információi egyre inkább bővülnek olyan adatokkal, amelyeket az adott szerrel történt esetlegesen előforduló mérgezések leírásából szereztünk (pl allopátiás vagy annál nagyobb dózisban történő vagy baleset során bekövetkező mérgezések) és az adott szertől gyógyuló beteg adatait, a klinikai tapasztalatokat is figyelembe veszik, így egy-egy alapvető szerről az információk folyamatosan bővülnek.
A homeopátiás gyógyítás során alkalmazott homeopátiás szerek növényekből, ásványokból, állati eredetű anyagokból készülnek. Az alapanyag előkészítése után a homeopátiás szert lépésenként hígítják és minden hígítási lépés után erőteljes fizikai behatásnak teszik ki, amit dinamizálásnak hívnak. Ha oldatról van szó, akkor erőteljesen egy kemény, de rugalmas felülethez ütik az üveget, ezáltal nagy mértékű turbulencát okoznak az oldatban. Ha por formájában, dörzsölményként történik a hígítás, akkor egy hígítási lépés elkészítése 1 óra, és 3 részletben történik. A D potencia 1:10 arányű hígítás egy-egy lépésben, a C potenciában 1:100 arányú a hígítás, így pl. a C30-as potencia 1:100 arányú hígítást jelent 30 alkalommal, egymás utáni lépésekben. A klinikai tapasztalat alapján csak bizonyos potenciákat használnak a terápiában.
A homeopátiás szerek előállításának körülményeit a hivatalos előírások határozzák meg: a Homöopatisches Arzneibuch (1) alkotja a Deutsches Arzneibuch egyik kötetét; a Pharmacopée Française, a hivatalos francia gyógyszerkönyv monográfiái között megtalálhatjuk a homeopátiás alapanyagok leírását és a homeopátiás szerek monográfiái folyamatosan kerülnek be az Európai Gyógyszerkönyvbe és megszületett a ?Guide to GMP? (2), amelyben megtalálható a homeopátiás szerek alapanyagainak és feldolgozásának a leírása.
A hasonlósági elv alapján a leginkább megfelelő, személyre szabott szer kiválasztása során azt szeretnénk elérni, hogy a betegnél megfigyelt, a betegtől a beszámolója alapján megkapott tünetek, azaz az un. betegségkép minél nagyobb egyezésbe kerüljön a gyógyszerképpel ? ez az alapja a megfelelő szer kiválasztásának.
ALAPKUTATÁSOK
A homeopátia kutatásának és működésének, a hatásának kifejlődősének a legfontosabb kérdése, hogy a homeopátia által alkalmazott magas hígítások (potenciák) hatnak-e és ha igen, akkor hogyan. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak bizonyos potenciák hatékonyak. Ezen kérdéseknek a vizsgálatára számos tanulmány született (3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13). A homeopátia a mindennapi gyakorlatból, a 200 éves történetéből több százmilliós pozitív tapasztalattal rendelkezik, ami egyértelmű bizonyítékot ad a homeopátia hatása mellett. A magas potenciák lehetséges hatását fizikai mérésekkel, állatkísérletekkel is igazolták (14). A homeopátia hatásmechanizmusát jelenleg un gondolati modellekkel tudjuk leírni. ezek nem magyarázzák, hanem modellezik a homeopátia működését. Az un. biokibernetikai modell úgy jellemzi a homeopátiás szert, mint információ hordozót és az élő szervezet képes ezt az információt ?olvasni? (15, 16, 17). A fraktál elmélettel szintén a homeopátiás szert, a magas hígítások lehetséges működését próbálják leírni. Mivel a fraktál végtelen ismérlődése egy adott motívumnak, bármilyen kicsi részét közelítem, az ugyanolyan mintázattal rendelkezik, mint a nagyobb egység, így ehhez hasonlóan a homeopátiás szer, bármilyen nagy hígítása, bármilyen kicsi koncentrációja tartalmazza a kiindulási anyag tulajdonságát, információját (18). A káosz elmélettel úgy vonnak párhuzamot, hogy az élő szervezetet tekintik matematikai szempontból leírt káosznak ? hiszen nagyon sok, általunk nem minden részletében ismert törvényszerűség irányítja. És jellemző rá az a tulajdonság, ami a matematikai értelemben vett káoszra, hogy egy nagyon kis behatás képes az egész rendszerre kiterjedő változást előidézni, ugyanúgy, mint a kis koncentrációjú szer az egész szervezetre (19).
A magasabb potenciák vizsgálatára, a potencírozás szerepére irányuló mérések is nagy számban hozzáférhetőek. Három kísérletsorozatban használtak NMR-t (olyan magok esetén használható, amikor a protonok és/vagy neutronok száma páratlan, és a mag környezetére, a molekulák kötött-víz tartalmára következtethetünk) a homeopátiás módon előállított hígítási sor vizsgáltára (9). Szilícium-dioxid / laktóz dörzsölmény sorozatnál a C9-ig követték nyomon a proton relaxációs idejét, laktózhoz képest, pufferben. A proton T1 relaxációs ideje szignifikánsan nőtt. (Paramágneses szennyeződés, pH változás, oxigén zavaró hatását kizárták). Egy másik vizsgálatban Sulphur potencírozott és egyszerűen hígított sorozatát hasonlították össze NMR alkalmazásával, és kimutatható különbséget találtak, tehát mérhető fizikai tulajdonság ? változást tulajdonítanak a potencírozásnak (10). A magas potenciák, a nagy hígítások hatásosságát számos tanulmány igazolja, függetlenül a homeopátiától ? lásd az erre a területre szakosodott folyóiratot: International Journal of High Dilution Research (21), amely az első ingyenes on-line szaklap.
Számos in vitro vizsgálat is született, ezek közül néhányat részletesebben is bemutatunk.
Magyarországon Dr Tyihák Ernő (11, 20) kutatásait emeljük ki, aki a homeopátiától teljesen független területen kutat, és kimutatta a növények un. kettős immunreakcióját patogénnekkel szemben. A biológiai rendszerekben un. elsődleges formaldehid (HCHO) ciklus működik, amelyben az L-metionin S-metilcsoportjának a képződése HCHO-on keresztül következik be. A formaldehid ciklus rendellenességei a különböző patológiás folyamatok alapja és jelzője lehet, és rendellenességeinek kiegyensúlyozásához felhasználható anyagok lehetnek természetesek és szintetikus vegyületek, amely molekulák lehetnek HCHO-generátorok, -szállítók, -adók, -mobilizálók. Ezek az anyagok idő és dózis függő immunstimuláló aktivitást generálnak a gazda-parazita kapcsolatban.
Az N-metil összetétel, mint indukáló két meghatározott koncentráció tartományon belül hat, alacsony fertőző koncentráció értékeknél (az x tengely: pl. glicin betain vagy alfalfa oldat esetében a koncentráció (-log c (mol/l)); az y tengely: pusztulák száma (% a kontrollhoz viszonyítva). Rövid alacsony indukciós idő esetén (két nap), ezek a koncentrációs tartományok körülbelül 10-5 -10-6 és 10-12-10-13mol/l körül vannak, az alkalmazott indukáló anyagra nézve. Ezek az aktív tartományok között mindig van egy inaktív tartomány. Vizsgálta továbbá, hogy az egyszerűen elkészített oldatok és az erőteljes fizikai hatással kevert oldatok hatása miben különbözik, és szignifikáns különbséget talált ? az erőteljes fizikai hatással kevert oldatok hatásosabbnak bizonyultak.
A homeopátiával kapcsolatos kutatások publikálásában nagyon fontos áttörés volt az a Jacques Benveniste irányítása alatt publikált Nature cikk, mely hosszú vitasorozatot indított el (3). Benveniste és munkatársai 4 országban, 6 egyetemen végezték a kísérleteket. Kettősvak jelöléssel maszkolták a mintákat. Módszerük a következő volt: anti-IgE antitesteket tartalmazó szérumot hígítottak erőteljes keverés kíséretében: a) 1:10 (1060 ?szorosáig, 2×10-66 M végkoncentrációig) vagy b) 1:100 (10120-ig, 2×10-126 M végkoncentrációig) arányban, kontrollként anti-IgG antiszérumot 1:100 arányban. Ezt adták a puffert és Tyrode elegyet tartalmazó oldathoz. A leukocitában gazdag plazmát mosták és a pufferolt Tyrode oldatban reszuszpendálták, CaCl2 hozzáadása után került bele a 10?l az anti-IgE vagy anti-IgG antitestet tartalmazó szérum megfelelő hígításából. A nem degranulálódott bazofileket számolták mikroszkóp alatt haemocytometer segítségével és meghatározták a nem degranulálódott bazofileket az alábbi arány szerint: (Bazofilek a kontrollban ? bazofilek a mintában) /(bazofilek a kontrollban) x 100. Az antitesteket tartalmazó szérum hígítási fokának logaritmusa függvényében ábrázolták ezt a százalékos arányt, ebből megállapítható, hogy a degranulációt a hígítások csak bizonyos tartományban segítette elő és hogy ez a hatás a hígítási foktól periodikusan függ. Ez a hatás dimetil-szulfoxidban nem működött, melegítés, mélyfagyasztás, ultrahang gátolta az aktivitást. Mivel az adott biológiai aktivitást szigorú kísérleti feltételek között, egyszerre több helyen is kimutatták, azt kell elfogadnunk, hogy valamilyen formában specifikus információ adódik át a hígítási/rázási lépések alatt. A publikáció eredményeit többen is kétségbe vonták, elsősorban azért, mert nem tudták reprodukálni azokat, viszont voltak, akiknek ez sikerült. Természetesen a legfontosabb akadály a feltételek pontos követése illetve annak hiánya jelentette. Mindenesetre a cikk megfelelt szakmailag, formailag, statisztikailag a Nature követelményeinek. (24, 25, 26). A vizsgálatokat a szerzők tovább folytatták, a következő publikációban a már vizsgált, előidézett bazofil degranuláció befolyásolását mérték (4). Anti-IgE antitestet tartalmazó szérum 1,66×10-9 ? 1,66×10-18 M koncentrációjú oldata által kiváltott degranulációt gátolták C20-ig potencírozott tüdőhisztaminnal illetve Apis mellifica C20-ig potencírozott sorozatával. Eredmény: a nagy hígítású Apis mell. (C10 ? 100%-ban) és a tüdőhisztamin (C18 ? 100%-ban) képes gátolni a humán bazofil sejtek degranulációját.
A következő nagyon fontos és meggyőző vizsgálat-sorozat a basophilek aktiválásának gátlását vizsgálta a Histamin nagy hígítású oldatával (27). A vizsgálat a basophilek aktivációjának gátlására irányult, A sok-centrumú kísérlet sorozatot 4 laboratóriumban végezték (Paris, Utrecht, Belfast, Florence), a vizsgálat a basophilek aktivációjának gátlására irányult, ezt vizsgálták különböző koncentrációjú hisztaminnál. A vizsgálat maszkolt volt, a megerősítéshez a többszörös ismétlés módszerét használták. Donorok: Egészséges donorok, mindkét nemből, nem volt gyógyszeres kezelés 4 hétig megelőzőleg. Az értékelés a laboratóriumoktól független statisztikusok végezték (Brüsszel). A ?Human Basophil Degranulation Test? az in-vitro modellje az anaphylaxiás reakciónak, az aktivációt anti-IgE váltja ki, az aktiválódás elvezet a citoplazma részecskék kibocsátásához (degranuláció). Az aktiválódás gátolható a folyadékba tett Histamin-al (negatív feedback). A vizsgálat alapja a kísérleti gátlása a degranulációnak. A gátlás a Histamin 10-30 -10-38M (C15-19-nek megfelelő), vortexel kevert oldat sorozatával történt. A degranuláció gátlása különböző koncentrációjú anti-IgE és hisztamin C15-19 -al történt (összesítetten p<0.0001). Az eredmény egyértelműen pozitív volt a basophilek aktivációjának gátlására nézve.
A rendelkezésre álló, nagyszámú állatkísérlet közül kettőt emelnénk ki.
Bastide és munkatársai (8) a Timulin C30-al stimulálni tudták olyan csirkék komplex immunválaszát, amelyeknél a Bursa fabricii-t embroinális korban eltávolították (ezáltal ki volt zárva a természetes specifikus immunválasz lehetősége). Ebihalak metamorfózisának sebességét voltak képesek szignifikáns mértékben megváltoztatni Tiroxin C30-al, mégpedig a farmakológiai koncentrációnál tapasztalható hatással ellentétes módon (7).
A HOMEOPÁTIÁS GYÓGYMÓD TAPASZTALATAINAK VIZSGÁLATA
A homeopátiás gyógymód célja, miszerint a beteg állapotát a maga teljességében szeretné javítani, támogatni ? a testi, a lelki, a szellemi egészségét helyreállítani. A beteg állapotának, az állapotának változása sokszor nagyon szubjektív, így időnként nehezen tehető ?mérhetővé?. Azonban a homeopátiás kezelés hatására bekövetkezett gyógyulást a placebo effektustól megkülönböztetik a következő jelek (22): a tünetek időnként megjelenő, átmeneti, enyhe rosszabbodása; a tünetek enyhülése, a gyógyulás folyamata az esetek nagy részében egy adott szabályszerűséget követ a homeopátiás kezelés alatt; tartós gyógyulás tapasztalható súlyos és krónikus betegségekből. Nemcsak a fizikai vizsgálatoknál, hanem az összes, a homeopátiával kapcsolatos vizsgálat alapvető kérdése a pontos tervezés. Amennyiben a szer készítése, a szer választása nem a homeopátia alapelveinek (lásd hasonlósági elv és a gyógyszerkészítés alapkövetelményei) megfelelő módon történik, akkor hamis eredményt kapunk. Kiene és Vithoulkas (22, 23) ennél élesebben fogalmaz: ?Mivel alapjaiban más gyógyítási rendszerről van szó (anamnézis, gyógyszerkép, betegségkép, gyógyszerkészítés), és a terápiás cél is másként fogalmazódik meg, így a konvencionális medicinában használt ?kettősvak? próba sokszor alkalmatlan a homeopátiás gyógymód vizsgálatára és értelmezhetetlen eredményt ad.? Ha krónikus esetről van szó, akkor nehéz kivitelezni, hogy akár hónapokig csak placebo-t kapjon a beteg, hiszen ha már alkalmazta a homeopátiát, akkor tapasztalta, hogy a hatás ennél sokkal rövidebb idő alatt kialakul. Ha akut esetben, pl. egy sérülésnél vagy műtét utókezelésére a betegnek kettősvak elrendezésben adunk homeopátiás szert/placebo-t, akkor ebben az esetben is, az a beteg, aki már szedett homeopátiát, a tapasztalata alpján rövid időn belül felismeri, hogy nem a megfelelő homeopátiás szert kapta. De mindemellett nagy számú klinikia vizsgálat létezik, amelyek tervezésénél ezeket a buktatókat figyelembe vették.
Példaként egy, a homeopátia hatékonyságát vizsgáló tanulmányt részletesebben mutatunk be.
Gyermekkori otitis media (12) lefutását vizsgálták (csökkent hallás, láz, tympanon tipikus képe, esetleges fülfájás, általános gyengeség). A szülői beleegyezésen túl feltétel volt, hogy a gyermek nem részesült előzetes kezelésben; a gyermekek kora 6 hónap és 11 év között volt. kizáró ok volt az immunrendszer megbetegedése, immunszupresszív kezelés, és az esetleges profilaktikus antibiotikumos kezelés. Az ?A? csoportba tartozó betegek (103 gyermek) a homeopátia szabályainak megfelelően, homeopata fül-orr-gégész által választott szert kaptak (Aconitum D30 glob., Apis mellifica D6 glob., Belladonna C30 glob., Capsicum D6 tabl., Chamomilla D30 glob., Kalium bichromicum D4 glob., Lachesis D12 glob., Lycopodium D6 tabl., Mercurius solubilis D12 tabl., Okuabaka D3 glob., Pulsatilla D2 glob., Silicea D6 tabl. közül választva). A ?B? csoportba tartozó gyerekek (28 gyermek) orrcseppet (xylometazolin, tramazolin), antibiotikumot (amoxicillin, erythromycon, penicillin, szulfometoxazol+trimetoprim), szekretolítikumot (ambroxol, acetylcisztein), lázcsillapítót (paracetamol, szalicisav+paracetamol+codein) kaptak. A placebo effektust elősegítették a B csoport esetében a következő tényezők: azonnali hatás, színes, jóízű gyógyszerek, többféle, drága készítmény, mellékhatások fellépése. Eredmények: komoly mellékhatás egyik csoportban sem volt; nem volt szignifikáns az eltérés a visszaesések számában; statisztikailag kimutatható különbség nem volt a két csoport között. A fájdalom tartamát, a terápia idejét, az 1 éven belüli visszaesések számát vették figyelembe elsősorban, másodsorban az otoscopia, tympanomentria, audiogram eredményeit és a fájdalom intenzitását, tartalmát, frekvenciáját. A szerzőknek az a következtetése, hogy a gyermekkori otitis media nem minden esetében a homeopátiát kell alkalmazni, de biztonságos alternatívát jelent a kezelésben.
Számos olyan tanulmány jelent meg, amely a publikált klinikai vizsgálatokat veti össze, ezekre két példa. Walach és Righetti tanulmánya (28) nemcsak értékeli az eredményeket, hanem javaslatokat is tesz a homeopátiás vizsgálatok tervezéséhez. A homeopátiás klinikai vizsgálat tervezését nehezítik a homeopátiás gyógymód alapelveiből származó paradoxonok: két beteg ugyanolyan klinikai diagnózissal a homeopátiában kaphat két különböző szert; egy individuálisan helyesen kiválasztott monokomponensű készítmény egy adott betegnél több ?betegséget? képes meggyógyítani; két, eltérő betegségben szenvedő beteg meggyógyulhat ugyanattól a szertől, amennyiben az individuális tulajdonságok és tünetek hasonlóak. Szerintük az megfelelő kísérleti módszer a többszörös esetanalízis lehet, ahol figyelembe veszik a homeopátia lapját képező indivualizációt is, amennyiben: nagyszámú beteg áll rendelkezésre; a terápia pontosan dokumentált.
Egy összefoglaló, összehasonlító meta-analízis jelent meg a Lancet folyóiratban, amelyben 89 tanulmány eredményeit elemezték és vetették össze (29). A nagyon alapos, hosszas adatgyűjtés, szűrés, elemzés és statisztikai értékelés rövid ismertetése is meghaladná ennek a rövid áttekintésnek a kereteit. A szerzők értékelését idézzük: ?Meta-analízisünk eredményei nem egyeztethetők össze azzal a hipotézissel, miszerint a homeopátia klinikai alkalmazása során tapasztalt hatások teljes mértékben a placebo hatás következményei. Nem találtunk azonban a tanulmányokban elegendő bizonyítékot annak alátámasztására, hogy a homeopátia nyilvánvalóan hatékony lenne bármelyik klinikai állapot kezelésében. Indokoltnak tartunk további szigorú, szisztematikus kritériumok alapján történő homeopátiás kutatásokat?. Természetesen maga az analízist végző kutató csoport is meglepődött az eredményen, miszerint a homeopátia hatása nem placebo effektus.
Fontos továbbá megismerni a homeopátia mindennapi használatából adódó költség-hatékonységi vonatkozásokat is. Világszerte több, mint félmilliárd ember használják a homeopátiát nap, mint nap – az ő tapasztalatuk olyan nagyszámú, pozitív eredmény, amit vizsgálatokkal nehezen tudnánk reprodukálni. Csak Indiában 300ezer orvos használja a homeopátiát, akiknek bár van klasszikus orvosi képzettségük, elsősorban a homeopátiával gyógyítanak, és a megkérdezett orvosok 85%-a nem is kíván eltérni ettől a gyakorlattól. Németországban a lakosság 80%-a már próbálta a homeopátiát. Az USA-ban minden harmadik beteg választ alternatív gyógymódot, és 40 orvosi egyetem oktat többek közt homeopátiát is (30). A WHO (31,32), az EU (33) már elkötelezte magát a vizsgálatok, a gyógymód megismertetése és támogatása mellett.
Egy 2010-ben megjelent tanulmány a homeopátiának és az alternatív gyógymódoknak a költség-hatékonyságáról számol be. Hollandiában kimutatták, hogy azoknál a betegeknél, akiknek a körzeti orvosa ismeri a komplementer medicina módszereit, azoknál kisebb az egészségügyi ellátás költsége és tovább is élnek (34). Az adatokat 2006 és 2009 között, az Azivo biztosító, hozzávetőleg 150,000 egészségügyi ellátásra biztosított tagjánál gyűjtötték és vizsgálták. Az alacsonyabb költség a ritkább kórházi tartózkodásból és a kevesebb felírt gyógyszerből adódik. Mivel a különbség megmarad akkor is, amikor a szociális és gazdasági körülményekre korrigáltak, így ez a különbség nem ettől függ. Ennek lehetséges magyarázata az orvos-választás, vagyis azok az emberek, akik kevesebb orvosi beatkozást szeretnének, azok szívesebben választják a komplementer és alternatív orvoslást és inkább olyan orvost választanak, akiknek több az ismerete az alternatív és komplementer orvoslásról, és ebben az esetben kevesebb a gyógyszer túladagolás esélye és több figyelem irányul a megelőzésre és az egészségmegőrzésre. A költségeket illetően néhány esetben a különbség nagyobb, mint 30%.
És végül egy, 2010-ben megjelent eredmény, amely a homeopátiától függetlenül született, de segítséget adhat abban, hogy a homeopátia hatásának kialkulását értelmezni tudjuk.
Prof. Dr. Luc Montagnier, Nobel-díjas kutató előadása a 60th Meeting of Nobel Laureates eseményen. A HV vírus felfedezésében és kimutatásában ért el olyan eredményt, amely milliók életét mentette meg vagy tette elviselhetőbbé. A legújabb kutatásai keretében a vírusok, baktériumok kimutatása keretén belül azok DNS-ének reakcióit vizsgálja. Kimutatták, hogy néhány DNS szekvencia ? még ha az egy patogén baktériumé vagy vírusé ? képes kiváltani a víz nanométer távolságnyi speciális elrendeződését (35). Amikor eléggé hígítják vízben, ez a szerkezet alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzás tartományában emittál (1,000 – 3,000Hz tartományban), az ehhez szükséges gerjesztést a környezeti háttér megadja. A víz kétfázisú tulajdonságát leíró elméletnek megfelelően, a víz dipólusai képesek saját maguktól rendeződni, nagyon kis energia behatására, az összetartozó kvantum doménekbe képes fogadni és megtartani a biológiai információkat. Ennek a modellnek megfelelően jutottak el ahhoz a bizonyítékhoz, hogy néhány speciális DNS szekvencia képes átadódni, átsugárzódni a vízbe.
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Homöopatishces Arzneibuch 2008. Deutscher Apotheker Verlag
2. Working Party on ?Control of Medicines and Inspections?. Guide to Good Manifacturing Practice (Brussels, July 1994., III/3701/91- EN, Draft 4)
3. NATURE 1988. 333(6176):816-8)
4. Br.J.Clin.Pharmac. 1988. 25. 439-444.
5. Haemostasis, 1993., 23:8-12.
6. Thrombosis Research, 1987. 47: 373-377.
7. J.Vet.hum.Tox., 36/1: 56-59.
8. Int.J. Immunother., 9: 169-180.
9. J.Med.Nucl.Biophy. 1992.. 16, 2:135-145.
10. Weingartner (1992): Homöopatische Potenze. Springer
11. E.Tyihák: Quaduple immune response of plants to pathogens: Formaldehyde/ozone idea and disease resistance, 64th Congress of LIGA Medicorum Homoeopathica Internationalis
12. Int.J. of Clin. Pharm. 35. (7) ? 1997 (296 ? 301)
13. Psychopharmacology 1986. 89(3): 338-9.
14. Kötschau: Zur wissenschaftichen Begründung der Homeopathie, verlag dr Wilmar Schwabe (1929)
15. Bayr: ?Kybernetische Denkmodelle der Homeopathie? HAUG Verlag (1982)
16. Gosau: Konzept für Biokybernetische Medizin. Biologische Medizin (1989)
17. Stacher: Ganzheitsmedizine, Universitatsverlag Wien (1991)
18. Deixler: Homöopathie ? ein fraktaler Vorgang? Österreichische Apothekerzeitung 1993.
19. Bergsman: Selbstorganisation- Chaos-Regulation. Bedeutung für die wissenschaftlishe und praktische Medizin (73): 70-73
20. E. Tyihák: Double Immune Response of Plants to Pthogens and its Biochemical Basis, Floriculture, Ornamental and Plant Biotechnology, Volume III. (2006)
21. International Journal of High Dilution Research (http://www.feg.unesp.br/~ojs/index.php/ijhdr/index)
22. Kiene H.: Placeboeffekt in klinischen Studien. Sinn und Unsinnn der Verblindung. Allgemeine Homöopatishce Zeitung 238 (1993), 4. 139-146.
23. Vithoulkas G.: Homeopathic Experimentation: The Problem of Double ? Blind Trails und Some Suggestions, J. of Complementery medicine 1985. 1:10-15.
24. NATURE 1988. 18. August 334 (559)
25. NATURE 1988. 15. September 335 (200)
26. NATURE 1988. 28 July 334 (287)
27. Inflammation Research. 2004. 53. 181-188)
28. Klin. Wochenschr. (1996), 108/20: 654-663.
29. LANCET, 1997., 350: 834-43.
30. JAMA, March 4., 1988. Vol. 279.No.9.
31. http://www.who.int/medicines/icdra/en/
32. http://apps.who.int/bookorders/anglais/detart1.jsp?sesslan=1&codlan=1&codcol=15&codcch=614
33. http://www.homeopathyeurope.org/, http://www.epha.org/a/1729
34. Patients Whose GP Knows Complementary Medicine Have Lower Costs and Live Longer; Peter Kooreman, Erik Baars (www.members.ziggo.nl)
35. http://www.lindau-nobel.org/AbstractDetails.AxCMS?AbstractID=1102
Még több Kutatások
22 éves, egyetemista nőbeteg. Már bejárta a ?fél ország bőrgyógyászatát?. Elkeseredve meséli, hogy állandóan tele van az arca, háta pattanásokkal, mély, gennyes aknékkal. Hajlataiban az övcsatt alatt ekcémás, bőre megvastagodott, berepedezett, piros, erősen viszket, vakarás nyomai láthatók rajta. Bőre, haja zsíros, mindig piszkosnak tűnik.
A következő eset példázza, hogy a homeopátiás és az allopátiás kezelés erősítik egymás hatását, együttes alkalmazásuk révén a beteg gyorsabb gyógyulását tapasztalhatjuk.
Panasza:
A beteg jelenlegi panaszai:
N.Á. 32 éves pedagógus panaszai 3-4 hónapja kezdődtek. Rosszullétei rohamokban jelentkező pánikkal, szorongással, halálfélelemmel erős szívdobogásérzettel és tenziókiugrásokkal kezdődött. A hipertónia 2 hónapja fixálódott, de a fiatal nőbeteg vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedésére szorult.
Jelen panaszok
Kétségbeesett szülőpár, 3 és fél éves kislányukkal és 17 hónapos fiúgyermekükkel jelentkeztek homeopátiás rendelésen, a kislány tervezett mastoidectomiáját megelőző délutánon.