Ez az antimonszulfid, melyet antimonitnak is neveznek. Hyppocrates és Paracelsus óta ismerjük, az ókorban általános orvosságként használták. Főként a bőrön és a gyomor-bélrendszerben fejti ki hatását.
Fő terápiás indikációk:
- Emésztési zavarok: a nagy étvágyú emberek gyomor és bél emésztési zavarai, hányinger, a fogyasztott ételek kihányása, savas felböfögés. Vastag, fehér színű lepedékkel borított nyelv, a nagy étvágyú emberek hasmenése. Kiütések a bőrön vastag pörkökkel, apró, gennyes hólyagok, leggyakrabban a fejre lokalizált ekcéma (arc, hajas fejbőr), a talpon bőrkeményedés és szemölcs, a talp kérges, fájdalmas.
- A körmök megkeményedettek, megvastagodottak, deformálódtak és törékenyek.
- Mogorva hangulat, gyakran zsémbes, kedvetlen, ellenséges, nagy étkű, bővérű egyén.
Modalitások:
Rosszabbodás: túlzásba vitt étkezés (sertéshús, édesség, alkohol), hideg fürdők, sugárzó meleg.
Javulás: pihenéstől, friss levegőtől.
